A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 15. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1848)
Korunk nagy vallási kérdeseinek fejtegetései
23 hogy az apostoloknak erre saját és meggyőző okokkal kellett birniok, és hogy nekik ez iránt az Ur által v i- 1 ág os an és határozottan meg kellett tanittatniok. És valóban sz. János beszéli, mikép’ az Ur már annak előtte kimondá, hogy testét eledelül és vérét italul kívánja adni. Melly kitétel iránt, hogy azt mint kelljen érteni, már akkor vita keletkezett. Valljon képi eg vétessék-e? A’ zsidók betiiszerinti értelemben , ’s kemény és élvezhetlen beszédnek vették. Sőt annyira elidegenítettekül érezték általa magukat, hogy e’ miatt szivüket és füleiket Jézustól elfordítanák. Ha tehát e’ kifejezést képleges értelemben kellett venni, úgy az ez iránti nyilatkozat sürgetőn szükséges vala , ’s a’ botrányt szülő betiiszerinti fölfogás ellen föl kellett volna szólalni. ’S mit tön Jézus? Talán megnyugtatta a’ megbotránkozott sokaságot? Nem; sőt megfordítva , a’ fönebbi kifejezést egész betüszerinti keménységében nem csak ismételte; de még erősebbé is tette. Előbb azt mondta: ,,A’ kenyér, mellyet adandók, az én testem a’ világ életéért.“ Most pedig, miután a’ zsidók benne megütköztek, igy folytatja: „Bizony, bizony mondom nektek: ha az einher’ fiának testét nem eszitek, és vérét nem iszszátok, úgy nem lesz bennetek élet. A’ ki az én testemet eszi, ’s véremet iszsza, annak örök élete lészen, és őt az utolsó napon föltámasztandom. Mivel az én testem valódi étek, és az én vérem valódi ital.1) ’stb. Annyi-e ez, mint szavainak betüszerinti értelmét elvetni, vagy legalább enyhitni? Épen nem. De hisz’ úgy, ha az Ur Jézus maga szavait betüszerinti értelemben akarta vétetni, olly dolgoknak kelle történniük, mellyek soha egy ember’ eszébe sem jöttek, és minden fölfogási határokon tulmennek? Kétségkívül. De hisz’ezt maga azUr is nyilvánosan erősiti; mivel az ő teste- ’s vérének adását az emberré-létei- és mennybemenetellel azonegy vonalba állítja. Valamint ezek (az em1) Ján. 6, 52. ’s köv.