A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 14. évfolyam (Pest, Beimel József, 1847)
Nehány vonás sz. Gellért csanádi püspök és vértanu életéből
298 höz elkerülhetetlenül inegkivántatott. Ennélfogva a bakonyi erdőkben, az István alapitolta béli apátságba költözött, hol a világtól magát elvonván, Maurus ') nevű szerzetessel hét évet mondatik tölteni az Istenneli társalgásban. 2) Bár mint iparkodott is Gellértünk magát a világ zajától elrejteni, bár mint óhajtotta éltének hátra levő napjait a rengeteg erdők csöndes magányában tölteni, — felőle a gondviselés máskép határozott, ö a király előtt rejtve nem maradhatott, néki a marosi püspökséget elvállalnia kellett, mert az eddigi akadály : Achtumnak hatalma, mint a pára szellővé enyészett, s a marosi püspökség alapításának eszméje csakhamar megtestesült. Achtum hatalmas oligarcha, a temesi Bánát hajdani kényura , megtagadván Istvántól az alattvalói tiszteletet , feslelt élete által rósz példát, kegyellensége által a népnek sok nyomort okozott. István sokáig nem merte megtámadni Achtumot, mert ennek harezosai számra nézve jóval meghaladták a királyi sereget, de végre mégis — mint mindenkor, úgy most is a mindenek urában helyheztetvén reményét — megindította táborát a pártütö ellen. Kalocsa környékén táborozott épen , midőn Ghánád, — mások szerint Sunnád — Achtum legjelesebb vitézeinek egyike hozzá érkezett. Ez némi viszálkodásba bonyolódván urával, tőle elpártolt, és Istvánhoz szegődött. Chanád hogy a királynak alattvalói hűségét tettével bebizonyítsa, és minden — netalán ellene szövődhető — balvéleménynek fonalát szegje , a keresztény hitre térvén, a keresztséget ezennel fölvette István Kalocsán maradt, seregeit pedig útnak eresztvén, megengedé nekik, hogy magoknak vezért tetszésök sze- 1 1) Minden tévedés elkerülése véget szükséges tudnunk , hogy Maurus nem a pécsi püspök volt, kit föntebb említettünk , hanem csak közönséges szerzetes , de később t. i. 1048 évben a Csanádi püspök székben Gellértnek utódja. Lásd „Series episcoporum chanadiensium“ Battyányinál. z) Lásd „Lectiones antiqui officii Ecclesiae Strigoniensis ex codice se- culi 13. bibliothecae Ecclesiae Leucsoviensis. — Es : breviarium Nicolai Olahi Archiepiscopi Strigoniensis , editum Viennae Anno 1558. Battyányinál, — Arnoldi Wionei vita S. Gerardi cap. IX.
