A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 14. évfolyam (Pest, Beimel József, 1847)
Nehány vonás sz. Gellért csanádi püspök és vértanu életéből
299 rint válasszanak, ezt hallván a vitézek, Chanádot közzfölki- állással vezérükké választották. Nehány nap múlva megütközött a két tábor, s ime az ellen hátrált a vallás erejétől lelkesültek előtt. Achtum a csatában lelte halálát, kinek feje a gyözedelem előjeléül Kalocsára a királyhoz küldetett, a környék pedig egészen a király hatalmának hódolt. István a nagy érdemért az egész környéket, magát Maros városát is, Ghánádnak ajándékozta, öt pedig és családját grófi rangra emelvén, az egész tartományt a győző nevéről Csanád- nak neveztető. *) Megszűnvén a zavarok, a honnak rég száműzött békéje is visszatért, és igy 1035 évben Gellért Csanád püspökévé lön. * 2) El kellett tehát hagynia a csend lakta magányt , és Csanádra sietnie, hogy a pásztor nélkül bolyongó nyájat minél előbb Krisztus aklába térítse. Szomorú helyzetben vala itt ekkor a kereszténység, mert a szivek rejte- keit még át nem hatották az evangéliumnak éltető sugarai, mert a pogányságnak itt még számos követői lévén, legnagyobb sötétségben tespedtek honunk ezen részének lakói. Ámbátor voltak már ennekelötte is Csanádon nehány görög szerzetesek, ámde ezek a keresztény hit magvait hintegetvén , minden zárdái fegyelem nélkül egy helyről a másikra bolyongván haszon és siker nélkül működtek, mert a hit terjesztésében minden törekvésük daczára, a félelem, és tudományosság hiánya miatt csak keveset haladhatának e- löbbre, kiknek Gellért kevés vagy semmi hasznukat nem vehette. István tehát minden általa alapított apátságból két szerzetest rendelt Gellért mellé, 3) kik öt hivatalában és fá') Manuscriptum monasterii Lunaelacensis , Battyányinál. 318—325 lap. Arnoldi Wionei vita S. Gerardi cap. X. 2) Lásd „Series episcoporum chanadiensium „Battyányinál. És Virág Benedek: „Magyar századok“ lsö köt. 91 lap. 3) Alunaelaci kézirat ezen szerzetesek számát tizre teszi, névszerint 326 lapon Battyányinál ezeket említi: „Igitur ad imperium regis congregati sunt monachi de diversis regni monasteriis , de Waradi- no duo, Stephanus et Anselmus; de Zaladino duo, Conradus et Albertus; de Beel duo, Crato et Thazlo; de monte Pannoniae
