A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 14. évfolyam (Pest, Beimel József, 1847)
Korunk nagy vallási kérdéseinek fejtegetései
136 hat szellemeiben, és a szellemek ez Isten szeretelét szabadon fölvehetik magokba, ápolhatják s föntarthatják. Minden religioi tanítás, melly mélyre vezet, mysticís- mus. Minden religioi tanítás, melly mélyre vezet, isteni, azaz : Istentől eredeti, Istennel egybefüggő, és Isten által eszközölt életről beszól. És joggal. Mert micsoda természettan volna az, melly a tcrmészetéletet elválasztaná a naptól, mellynek világa, és melege amazt föltételezi ! — Hát a religioi tanítás szemeink elébe állíthatná—e a szellemi életet elválasztva az ö napjától ? — Vagy tán az Isten nem nap, és nem sugárzik ki belőle világosság és éltető erő ? — Ne csaljuk tehát enmagunkat, állitván, hogy az, mit Krisztus a földön tanított, és müveit, Krisztusnak teljes és bevégzett müve, s hogy a keresztény eleget tesz kötelességének, s teljesen megfelel nevének, ha abban hisz, és szerinte él. Mindenesetre az szükséges, hogy a keresztény ebben higyen, és szerinte éljen ; azonban a Szentlélek fölvétele, s malasztja nélkül nem bírhat eleven hittel, sem életét, kivált pedig érzelmeit, s gondolkodását hite szerint nem intézheti. Külső feddhetetlenség, vagy is a természeti bö- csületesség, mint már fölebb megjegyezök, még épen nem kereszténység, azaz még nem keresztényi megszentelödé.s Mint elejével volt, úgy maradand végig. A kereszténység az első pünkösdünneppel, azaz a lelkek a Szentlélek által ujra- teremtetése- és megszenteltetésével lépett életbe a világon. Épen ekép lép az — életbe minden egyes embernél is, és csak a Szentlélek kiöntése, és a léleknek a Szentlélek általi megszenteltetése által létezik, és csak két erő van, melly az ember élete fölött uralkodik : a Szentlélek, és a világi szellem. Ki az előbbit fölvette magába, az az utóbbinak kénytelen hódolni ! Ha ki újonnan nem születik vizböl, és Szentlé- lektöl, be nem mehet az Istennek országába. ’) Ján. 3, 5.
