A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 14. évfolyam (Pest, Beimel József, 1847)
Korunk nagy vallási kérdéseinek fejtegetései
95 az említett Krisztus halála, általában müve s a világ bűne s kien- geszteltetése közti viszonyt sajátságában kigondolta s világszerte tanította volna, már elölegesen mint gondolhatlan elvetendő. Másodszor igen meglepő, hogy az Isten-fiának megtestesülése s véres halaláróli tan olly mély összefüggésben mutatkozik a világ bűne- s kiengeszteltetésével. Azt mondjuk : mi olly mélyen s annyira összefügg, kétségkívül tárgyilag való is : illy következetesség s életteljes viszony két igazság s tény közt nem lehet csupán kigondolt. Azt mondjuk ellenben : a világ bűne s kiengeszteltetése teljességgel Isten fiát s ennek müvét igényli, valamint viszont Isten fiának megtestesülése s müve a világ bűne- s kiengeszteltetésére mint czéljára irányoz. Azt mondjuk : i 11 y áldozatra szükségünk volt s ha Isten fia emberré lett, úgy ö épen nem állhat valamelly más kevésbbé lényeges viszonyban az emberiséggel, mint millyen az, mely- lyet érintettünk. — Egyedül e magas viszonyban találja megfejtését s dicsőséges igazolását megtestesülésének s véres halálának nagy ténye. — Továbbá lehetne-e az emberi nemre nézve megrázóbb, meginditóbb s vigasztalóbb valamit kigondolni , mint minő e tan : hogy Isten fia végtelen önmegtagadása s szeretető által eleget tett önzésünkért, s bűnünkért a kereszten, mint annak áldozata meghalt — ez időtől az égben uralkodván javunkért? — Hiszen mindenik, tekintve a föláldozott fiút, kénytelen Istennek végtelen szentsége s igazságossága előtt megrázkódni, s bánatteljesen mellét verdesni, egyszersmind pedig Istennek végtelen irgalmassága felé szeretőn vonzatni, s magát halhatatlan hálára s engedelmességre kötelezettnek érezni. A mi tehát Isten végtelen szentségét s kegyelmét illy büntető módon hirdeti, s mi másrészt az embert olly sajátosan fölébreszti, szentesili s vigasztalja, hogyan , ez nem bírna tárgyilagos valósággal ? A legroszabb esetben elvitázhatlan marad az , hogy ki azt hiszi, olly valamit hisz, mi Isten legtisztább eszméje szerinti, sőt Istennek dicsőítése, s hogy olly valamit hisz , mi a V i 1 á g megszentelését előmozdítja, sőt olly erővel munkálja ezt, mint semmi más. Tévedhetsz, vagy veszithetsz-e valamit ha hiszesz ? — Ellenben pedig ha nem
