Hepp, Johann : Keresztény egyháztörténet a magyar ifjuság számára (Pest, Trattner és Károlyi, 1847)

Negyedik időszak. Luther hithagyásától korunkig 1517-1846

176

csak a szerencsétlen mohácsi ütközet után 1526-ban léptek föl. Lajos király eleste, a lakosok meghasonlása az uj király választásában, az ebből következő háborúskodás I-ső Ferdinand és Zápolya János között, és az ország szomorú helyzete utal nyitottak a reformatio híveinek vallásukat nyilván hirdetni és terjeszteni. Luther tanitmányát nyilván hirdette legelőször Dévay Mátyás, kit azért magyar Luthernek neveztek el. Nagy sikerrel utánzották őt Sztáray Mihály és egyebek. A protestantismus terjedésére nagy befolyással voltak Magyarország nagyjai; u. m. Perényi Péter, Török, Nádas- dy, Thurzó és több mások. A szünteleni zavarok, a törökök pusztításai gyászos jövendőt látszottak ígérni a szegény hazának és a kath. rnligiónak. A katolikusoknak sok sanyaruságot kelle eltiirniök a protestánsoktól. A hitökhöz híveket részint Ígéretek, részint méltatlanságok által igyekeztek elcsábítani, és nemcsak a plébániák, hanem egész megyék is elfoglaltattak. Mit annál könnyebben lehetett tenni, mivel a püspökök a mohácsi ütközetben elesvén, megyéik főpásztor nélkül szűkölködtek. Mind Ferdinándnak, mind Zápolyának