Hepp, Johann : Keresztény egyháztörténet a magyar ifjuság számára (Pest, Trattner és Károlyi, 1847)

Negyedik időszak. Luther hithagyásától korunkig 1517-1846

intézkedései és bölcs rendeletéi siker nél­kül maradtak. Azalatt, mig a protestánsok a zava­ros hazában könnyen terjedtek, az egykor olly szépen virágzó magyar egyház állapo­ta napról napra szomorúbb lett. Ferdinand örömmel szerette volna fölgyógyitani sebe­iből, azért mindent elkövetett, hogy a za­vargásoknak véget vethessen és az orszá­got rendbe hozhassa; az 1538-ban Ferdi­nand és Zápolya János között kötött váradi béke szép reményre bátorította a katho- likusokat, melly azonban két év múlva történt Zápolyának halála következtében újra eltűnt. A Ferdinánd és Zápolya János özvegye közötti egyenetlenkedések uj alkal­mat nyújtottak a töröknek Magyarország- bai berohanásra, és nagy részének elfog­lalására. Ezek, valamint Zápolya Zsigmond, Jánosnak hja, kedvezőleg hatottak a Pro­testantismus terjedésére. Ez maga is atyjá­tól öröklött hitét megszegvén, elpártolt, és vallási könnyelműségénél fogva többször lváltoztatta hitét. Nem csak Luther, hanem Kálvin is ta­lált követőkre Magyarországban. Kálvin tanitmányának első hirdetője volt Kálmán- czy Márton debreczeni prédikátor. Több­177

Next

/
Thumbnails
Contents