Hepp, Johann : Keresztény egyháztörténet a magyar ifjuság számára (Pest, Trattner és Károlyi, 1847)
Első időszak. Krisztuss Jézustól nagy Konstantin első keresztény császárig 1-312
72 Kezdetben az isteni tisztelet különféle helyeken tartatott. Apostolok idejében a keresztények imádságra a jeruzsalemi templomban, a sz. vacsorára azonban bizonyos teremben gyűltek egybe. Üldöztetésökkor a keresztények összejövetöket a szabadban erdőkben, börtönökben, sírboltokban, legkedvesebben pedig a vértanuksirjainál tárták, hol nem sokára az első keresztény egyházak fölemelkedének, és azért az oltár is sir alakjában épitteték. Az olly helyek, hol a hívek isteni tisztelet megtartása végett egybegyűltek, egyházaknak, vagyis Istennek szentelt helyeknek neveztettek. A második és harmadik században már sok egyházuk volt a keresztényeknek. Ezeknek főrészei ezek voltak : a hajó a férfiak és az asszonyok számára külön elválasztott helyekkel, azután a szentély, mellyben az oltár volt a püspök, s más egyháziak székeivel. A ni- kodemiai egyház Diokletián császár korában szépségére nézve még a császári palotát is fölülmúlta. Az első keresztények minden nap ösz- szegyültek az isteni tiszteletre, ekkor még a zsidókkal a szombatot ünnepelték. Nem sokára azonban a zsidók s z o m b at j á t v a- s á r n a p p a 1 azaz Ur napjával váltották föl,
