Hepp, Johann : Keresztény egyháztörténet a magyar ifjuság számára (Pest, Trattner és Károlyi, 1847)

Első időszak. Krisztuss Jézustól nagy Konstantin első keresztény császárig 1-312

73

részint az Ur föltámadásának emlékezetéül, részint a zsidóktóli megkülönböztetés végett. Szerdán mint olly napon, mellyen a zsidók Jézus elfogatását tervezték, és pénteken, melly napon Jézus meghalt, délutáni három óráig, melly a zsidóknál nappali kilenczedik órának neveztetett, böjtöltek. Ugyanezt tették szombaton is, hogy magokat a zsidóktól megkülönböztessék; e szokás azonban, midőn a vasárnap megünneplése közönségessé vált, későbben megszűnt. Az isteni tisztelet üldözések és más okok miatt gyakran már éjfélkor kezdődött. Ezen éjjeli isteni tisztelet vigiliá- nak vagy virradati isteni tiszteletnek hiva- tik. Husvét, melly Krisztus halála- s dicsőségesfeltámadására emlékeztet, — pün- köst, melly napon a Szentlélek küldetett, — karácson és vizkereszt napja már az ó korban nagy ünnepei voltak a keresztényeknek. Ezen ünnepeket imádság - s böjtöléssel töltött elő-iinnep előzött meg. A vértanuk emlékezetét szinte megünnepelték sírjaik fölött haláluk évnapjan, melly a vértanuk születése napjának hivaték. — A húsvéti ünnep megtartásának napja miatt sok ideig nagy fontosságú vita folyt a keleti és nyugoti keresztények közt. Amazok a husvé4