Hepp, Johann : Keresztény egyháztörténet a magyar ifjuság számára (Pest, Trattner és Károlyi, 1847)

Első időszak. Krisztuss Jézustól nagy Konstantin első keresztény császárig 1-312

70

csa szerint intéztetvén mindinkább fejlődött; s igy keletkezett lassanként az isteni tisztelet és az egyházi szertartások ollyatén elrendezése, millyent napjainkban a katholika egyházban szemlélünk.

Az isteni tisztelet lőalkotó részeit tevék: az imádság, sz. irás olvasása, ének és az Úrvacsorának megünneplése. Az Úrvacsora, mint Kristus Jézus teste- s vérébeni részesülés, és az Ur halálára emlékeztető sz. mise, mintegy folytonos bemutatása azon áldozatnak, mellyet Krisztus az emberi nem váltságáért a kereszten véghezvitt, már az apostolok idejében fő részét tévé az isteni tiszteletnek. A mi ekép ment véghez: az isteni tiszteletnek kezdetén a zsoltárokból egy rész énekeltetett el, azután a pap üd- vözlötte a népet e szavakkal: „Az Ur veletek“ mire a nép felelte: „És a te lelkeddel.“ Ezt követte az egyházi ima. Az ol- vasnok erre felolvasott a sz. Írásból egy czikkelyt, mellyet azután a püspök egyházi beszédben megmagyarázott. Ezek után midőn minden nem-keresztény, keresztelendő és bűnbánó a gyülekezetből eltávozott, imádságok mondattak az egyház javáért, a papokért, szóval: mindenkiért, még az ellenségekért is; és az oltárra áldozatul ke-