Hepp, Johann : Keresztény egyháztörténet a magyar ifjuság számára (Pest, Trattner és Károlyi, 1847)

Első időszak. Krisztuss Jézustól nagy Konstantin első keresztény császárig 1-312

tanúi halállal múlik ki, semmi érdeme nincsen.“ Ezen egység fóntartására legtöbbet tettek a zsinatok; fontos ügyekben, kivált eretnekségek- és szakadásokkor az érsek — metropolita — hívta egybe a hatósága alatt levő püspököket tanácskozás végett; az illy egyházi gyülekezetben, — legyen az akár tartományi akár közönséges—egyhangúlag mondatik ki a keresztény hit, az eretnekségek ünnepélyesen ítéltetnek el, s az egyházi intézetek javítását illető szabályok — p. o. a papság kiképezését — hozatnak és elfogadtatnak. A közönséges egyházi gyülekezetek egyesülve a pápával teszik Krisztus hibázhatlan sz. egyházát, s azért azoknak határozatait tisztelnünk kell, és azoknak engedelmeskedni tartozunk.

Az első keresztény istentisztelet és egyházi szertartások.

Állhatatosak valának az apostolok tanításában, javaiknak egymással való közlésében, a kenyértörésben és könyörgésekben. Apóst- csel. 2, Vt.

A keresztény egyház megalapításával egyszersmind az isteni tisztelet, és a szentségek kiszolgáltatása is életbe lépett, mint mellyet lényegében már az Üdvözítő rendelt, s melly azután az evangyeliom párán-