A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 13. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1846)
Lerinei sz. Vincze emléklapjai
50 Igeisten úgy lett emberré, hogy mindazt, mi emberi, nem csalárdul és árnyékolva, hanem igazán és valódilag fölvette légyen., <és mik benne emberiek voltak, nem csupán utánozta, hanem mint sajátjait viselte , hogy a mit személyesített, valóban az is volt. Valamint mi is, mivel beszélünk, érzünk, élünk s létezünk , nem utánzói vagyunk az embereknek , hanem valóságos emberek. Így p. o. Péter és János, — hogy többnyire ezeket nevezzem, —nem másokat utánozva, hanem önállólag voltak emberek. Továbbá Pál sem színlelte magát apostolnak, vagy költötte magát Pálnak, hanem valóságos apostol volt, s mint Pál valósággal létezett. így az Igeisten is fölvéve az emberi testet ; beszéde, cselekedete, s testébeni szenvedése által, —mindazáltal természetének romlása nélkül ; — valóban azt bizonyító be magáról, hogy nem színlelt, Iranern valóságos ember; hogy igazi embernek nem látszatik s tartatik csak, hanem önállólag valósággal az is. Tehát valamint a testtel egyesült, de még is testté nem változott lélek nem utánozza az embert , hanem valóságos ember, és pedig nem tettetés, hanem mivolt állal : úgy a Fiuisten is minden változása nélkül egyesítve magát az emberi természettel, nem az isleni- ség és emberiség összezavarása által, — nem utánzólag, hanem önállólag lelt emberré. Távol legyen tehát tőlünk olly személy fogalma, melly tetetés és utánzás által létesí- tetik ; hol más a valóság, és más szinleltelik ; hol a személyesítő soha sem az, kinek szerepét viszi ; — távol legyen, hogy azt higyük, mintha az Igeisten illy csalárd módon vette volna föl az emberi személyt; hanem inkább úgy: hogy változhatlan maradván isteni mivolta, valóságos emberi természetet véve magára, igazi test, igazi ember, — és igazi emberi személy lenne, nem színlelt, hanem igazi, nem utánzóit, hanem mivolli, s végre nem ollyan személy, ki elvégezvén a cselekvést, személy lenni megszűnik ; hanem ollyan, ki mivoltiságában végkép megmarad. — Tehát test szaporítását, a menyegzőket, nemzést s mindazt, mi a testtel némi viszonyban áll. Innen azután semmikép sem hitték: hogy Krisztus, kit ók tiszteltek, igazi testben jelent meg.
