A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 13. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1846)

Aranyszáju sz. János életrajza, és

3 tásában Jánosnál, csak őt a keresztények tőlünk el ne ra­gadták volna!” János tiszta szive érzelmeit egyetlen iliu barátjával osz- tá meg. Ez Vazul volt, — némellyel; szerint sz. nagy Vazul. •— Az érzések legszentebb királynéja a barátság szent ér­zelme szorosan fűzé őket össze; egyenlő szivhajlamok, Is­ten és erény hő szeretete, egyenlő nézetek, hasonló szív­vágyak , ugyanazon kitűzött czél, életkor s helyezet egyen­lősége , egyért sohajtozó rokon kebel, elválhatlanokká te­vék őket. János szüntelen Vazul társaságát ohajtá, Vazul ha szeretett barátjával lehetett, boldog volt. Ez a kér. tan- s erénygyakorlásában már tökéletesebb volt, szivét a világ múlandó hiúsága ki nem elégítő, szentebb, tökéletesebb élet-nem után sóvárgott. Közié ebeli érzelmeit rokon szelle­mű barátjával — Jánossal. Keble mélyéből eredett szavai ba­rátjáéban viszhangra találtak. Tapasztalta ugyanis János, hogy ki csak a világtól követel és vár örömöt, keveset örülhet életében ; érezte, hogy az örömöket minmagunkból kell merítenünk, —hogy forrásuk szivünkben létezik; mi­nek eredménye lön, hogy az ifiu bájoló szónok, Antiochia büszkesége, tavaszkora szép hajnalában, 20dik évében, az ifiu kebelnek olly édes, de egyszersmind szédítő dicsőség szülte örömöket megvetvén, a tapsvihar közt népgyujtotta érdemkoszorukat visszalökvén, s a szónoklati gyakorlatok­kal fölhagyván, napjait a sz.irás olvasására, s a kér. eré­nyek gyakorlására szentelő. Meletius az akkori antiochiai szent hírben álló püspök később hitvalló, János’ kitűnő elmebeli tehetségeit, szép jellemét, ritka szerénységét csodálva,. s benne az anya- szentegyháznak egyik jövendő fénycsillagát mintegy látnoki lélekkel látván, három év múlva — melly idő alatt társasá­gában számtalanszor részesíté, — az akkori szokás szerint nagy korában megkeresztelte s azonnal olvasnokká (lector) fölszentelé. — A két egymásért élőhaló barát, János és Vazul a kér. erény gyakorlásában már előre haladván, föl­tették magokban, hogy elvonulván a világ kábító zajától, valamelly csöndes helyen magány lakot építenek, ott éltök 1 *

Next

/
Thumbnails
Contents