A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 12. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1845)
Az ész mérsékléséről a religio dolgában
58 gás- és belső okfőből meg nem értik, s ez isteni religio minden titka- s bizonyítékait, teljes igazaknak meg nem ismerik. — Tehát a keresztény s pogány papok közt tett hasonlítás önként elenyészik. Midőn pedig Ágoston a hiv. haszn. könyv. 12 rész. kérdené : „Ha a mi nem tudatik, nem hiendő — hogyan engedelmeskedjenek szülőiknek a magzatok, s őket kölcsönös kegyelettel hogyan szeressék, kiket szülőiknek lenni nem hisznek.“ Pherepon szót emel, és ezeket egészen különbözőknek nyilvánítja: „Mert a szülők — igy ir — és mások tudhatják s valóban tudják is, mely- lyek legyenek saját, és bizonyos emberek magzatai; és — legalább többnyire — semmi haszon sem bírhatja őket sajátjaiknak idegen gyermekekkeli kicserélésére. De a religioban magoknak hitelt követelő papok annak igazságáról csak annyira öntudatosak, mint ha akár- melly más emberek okok nélkül szűkölködnek ; és többnyire nem csekély hasznukkal híveik számát szaporították.“ Ámde épen e példa világosan mutatja, hogy Pherepon eddig e kérdést nem értette, kit azért — bár a kritikának mestere — szabadjon intenünk, miszerint, ha másokat bírálni készül, azok munkáit szorgalmasban olvassa, s szellemükbe behatni igyekezzék. Hármat monda Ágoston a 2 rész. Érteni, hinni, vélekedni. Érteni szerinte annyi mint tudni, azaz valamit észbeli okból bizonyosnak tartani. Azután ezeket adja hozzá: a mit értünk, az észnek; mit hiszünk, a tekintélynek; miről vélekedünk, az hibának tulajdonítandó.— Hogy pedig bebizonyítsa, mikép csalódnak a manichaeusok, kik azt mondják: mit sem kell hinnünk, csak a mit tudunk, a gyermekek példáját hozza föl, kik kétségkül észbeli bizonyos ok és bebizonyítás által nem tudhatják, s nem érthetik, hogy azok szülőik, kiket — mint Hlyeket — szeretnek és tisztelnek, és mégis ájtatosan s okosan azoknak tartják: mert tekintély, azaz okok s külső védvek által indítatnak, hogy azt
