A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 12. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1845)

Az ész mérsékléséről a religio dolgában

46

és ismert előzményekből - praemissa - okoskodva valami bizonyosat kihozván, arról magát vagy másokat meggyőz. „Tekintély“ alatt értjük azon erőt, melylyel valaminek megmutatására másnak szóval vagy Írásban velünk közlött előadása bir. Minél erősbek ezen alapok, annál erősben áll az azokon feneklő igazság, annál világosabban tűnik ki az, s az ember annál könnyebben győződik meg róla. Az igaz religioról való meggyőződésben pedig mind kettő egyesített erővel — bár különböző nyomatékkai — közre munkál.

Nem tagadhatjuk pedig, hogy az emberi ész az igaznak és jónak, némelly, már magától a természettől beoltott magvait magában foglalja; mert a gyermekek — bár senkitől ne tanítássanali is, hogy rósz tetteiket érzik elszégyenülésökkel bizonyítják, és fájlalják, hogy megcsalattak. Illy magvak pedig akkor találtatnak, és tűnnek föl világosan elsőbben előttünk, midőn figyelmes elmélkedéssel az ész belsejébe halunk, és midőn jó könyvekkel, s azon emberek társaságával élünk, kik az igaz- s jónak ezen előttünk már ismert eszméit vagy fölélesztik, ha bennünk lappangnak, vagy — mint mondani szoktuk — idegeneket s újakat öntenek belénk. Fölébresztetvén igy az emberben az igaz- és jónak magvai s eszméi, az emberi ész - bár sok gyöngeségeknek van alávetve — sokat haladhat nemcsak a látható, hanem a láthatlan dolgok természetének és minőségének is megértésében; melly haladásnak annyi a példája, mennyi a régi bölcsészek írásban foglalt elmeszüleménye. Ők tudnillik egyedül az ész világával igen sokba hatottak be, mellyennek bizonyosságát a fönségesb világosság utóbb egészen kimutatja.

Milly nyomóssága van a tekintélynek is az életben s némelly tudományokban, leginkább pedig a történetészetben , mindenki érzi. Ha föltennők magunkban mitsem hinni mást, mint mit az. ész magában föllel; nemcsak az emberi tudománynak vagy miveltség-