A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 12. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1845)

A kinyilatkoztatott religio

9

ekkor tüstént elismerjük fóntebbi állításunk igazságát: hogy tudniillik képtelenség (absurde) bárki előttünk élt egyes egyén eszének egyedül jogot és képességet tulajdonítani a religio lényegének és szerkezetének pontos meghatározására.

Származtassék a reliedo több előttünk élt egyéntől, kik tudniillik ez ügyben egydül a tiszta észt követék; mi következik ebből? Nemde az, hogy egy ollyatén kiváltságos társaság alakult, melly a jövő kornak oszt parancsokat? De ez volt-e a kérdés? A felelet állító vagy tagadó leend. Ha állító; a mint megneveztetnek azon szerencsés halandók, kik egy s ugyanazon pontból kiindulva, egy s ugyanazon szándéktól lelkesítetve, egy és ugyanazon vallási czél által vezéreltetve közöltének embertársaikkal religioi igazságokat, a mint ezek megneveztetnek, vagy ha a felelet tagadó — tüstént el kell ismernünk fóntebbi állításunk igaz voltát, miszerint képtelenség több előttünk élt egyénnek a religio ügyében mindenhatóságot tulajdonítani , vagy ezzel őket felruházottaknak képzelni.

De tán e kiváltsággal valamelly korunkban élő egyes egyén birand? Ha így — ekkor tettleg megismerjük, miszerint létezik egyén uapjamkban vé- getlenül értelmesebb, mint minden kortársai öszvesen ; és ekkor ismét az következik, hogy mi mindnyájan — ifjak és öregek, kicsinyek és nagyok, férfiak és nők— akkor rójuk csak le tartozó hála - kötelességünket, midőn lerakva ezen egyes egyénnek ész-oltárán kép- zetinket, ismeretinket, értelemiségiinket és minden tudományunkat , néki meghódulni sietünk. Hol van tehát ezen ember-isten, kit mindnyájunk oktatóul elismernünk, tanitóul elfogadnunk köteles tartozásunk; kinek fónséges tisztében álland fékezni indulatinkat, korlátozni vágyainkat, jobbítani mindnyájunkat, megnyitni előttünk forrását az irgalomnak?... Hol ezen — több mint halandó? hol ezen mennyei hős? Ragadjuk őt hódolatunk szent jeleid a nyilvános diszpiaczra ;