A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 11. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1844)

A pápák utazása

77

halandók sorsát „holtuk előtt s után akaratja, és erényeik szerint határozza meg. Ö szólt, és Perugia megszabadhatott ; mire kevés napok után Rachis a király, Tasia a királynő, herczegeik, és leányaik a lombardiai koronát letevén sz. Benedek kolostorába léptek. Mon- tecassmon szolgált Rachis az Istennek, a zárda mellett szőlőhegyet ültetett, és ugyanott megelégedésben halt meg. Az első egyszerűség szép ideje volt az, mellyben sz. Benedek tanítványai ugyanazon vad hegyet termővé tették. A nyugati tartományok minden gyarmatjai az ő kolostorukból valók; az ő szerzetökből 28 pápa van, 200 bibornok, 1600 érsek, 4000 püspök, 1600 apát, és a canonisált szentek sokasága; végre a tudományok körülötti halhatatlan érdemei által azok tiszteletét is meg- érdemlette, kik szabályait nem tisztelik.

III. A franezia királyhoz való utazás.

953.

Zachariás meghalt, Rachist pedig Astulf nagy hódítói vágygyal, de csekély isteni félelemmel biró her- czeg követte; meghódította Ravenna, Comachio, és Ferrara városait, hatalma alá vetette austriát, a romaiaktól fejpénzt követelt.

ülik István pápa, ki romai jó családból származott, s Zacharias udvarában a Lateranban neveltetett, e szükségben egy zarándokot küldött Pipinhez a frankok királyához, nagy Károly atyjához. A frankok királyának közbenjárása sikereden volt, mert Astulf nem várt franczia sereget a pápa ügyében.

Ez a görög császárhoz is küldött. Romában minden szombaton, hogy a népet fólbuzdítaná, és az egész kereszténységben tiszteletteljes részvétet gerjesztene, ünnepélyes meneteket, és litániákat tartott, mezítláb, hamu hintett fővel járt egy, Jézust ábrázoló igen régi képet hordozván egyik vállán. A békét, mely-