A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 11. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1844)
Értekezés kath. egyház nevezetről
251 jük, vissza kellene mennünk azon magyarázatokon, mellyeket a sz. atyák nyújtanak, egész az apostoli kornak századáig, és az ő első tanitmá- nyaikat a mienkre nézve zsinórmérték gyanánt használnunk ').“ Valóban, ki nem látja Uraim! milly ellenkező az angol vallás s egész protestantismus szellemével : a szent atyáknak első tanílmányit a magokéra nézve zsinórmérték gyanánt használni ? Azonban hogy az igazat megvalljuk, az uj angol iskola tökéletesen a protestáns elv mellett van, melly a biblián kivűl mást el nem ismer. Altaljában véve tehát (és itt ismételem s sürgetem állításomat) tagadhatlan a tőlünk elszakadt felekezetek közönyössége, hogy ne mondjam az egyház atyáinak s tanítmányainak utálata, és a hagyomány minden kútfőinek végképi gondatlansága. De honnan van mind ez? Ha nem azon ugyanazonság miatt, mellyet az atyák tanításai, és a romai egyház által mindig vallottak s tanítottak közt el nem ismerniök lehetetlen? Már most, ha e felekezetek az atyák egyességétől s tanaitól való elszakadásukban nem átallják — lepelt keresve katholi- citásuk igényei által — e régi felekezetekkeli egyességö- ket kikürtölni, minő alakszeres (formalis) ítéletet mondanak fejők ellen. Az atyák nem legnemesebb s dicsőségesebb része-e a régi egyháznak, kik tanításaik s erényeik , nagyszerű tetteik s érte tűrt sanyarúságaik által őt diszesiték? És az első századokbeli szakadatlan sorozatú atyák nem kárhoztattak-e köz megegyezéssel minden régi felekezetűeket úgy, mint eretnekeket és schismaticusokat, valamint illyeneknek tartá és kárhoz- tatá őket a romai egyház is? Tehát ha illyen egy részről az atyák tekintélye, más részről illyen az atyák a romai egyházzali megegyezése, illyen tanításaik ugyan') Lásd Univers 13. Maj. 1843,