A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 11. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1844)
Értekezés kath. egyház nevezetről
252 azonsága, illyen minden felekezetek fölötti közrosza- lások, valljon a mai felekezetíiek nem önként s ténynyel bizonyítják-e, hogy a romai egyház igazán katholika egyház az idők régisége s tanítmánya közönségessége által, azaz hogy a katholika egyház szüntelen ionállt s fönáll a romai egyházban? És ha ezen nyomorult s hiú „katholika egyházak“ nevezete olly nagy áron vásároltatik tőlök t. i. a régi felekezetűekkel való egyesség megismerésén kik minden időben kirekesztettek s kárhoztattak a katholika egyháztól, valljon nem ténylegesen bizonyítják magukat valóban nemkatholikusok- nak, sőt nem kárhoztatják-e magukat? Azért röviden összefoglalva mindazt, a miről értekeztem, úgy látszik, ha nem csalódom, miszerint világosan megmutattam, hogy a katholika egyház nevezete közőlhetlen, s kizárólag a romai egyház tulajdona; hogy a romai egyháztól elszakadt bármelly egyesület nem követelheti e nevezetet rút ellenmondás nélkül; s hogy végre e nevezetnek a felekezetek általi eltulajdonítása kivíhatlan bizonyítványa a romai egyház igazságának, s egyszersmind nekik legalakszerűbb kár- hoztatások, s ez vala egyenesen tárgya jelen értekezésemnek. Mentsen Isten, hogy legkevésbbé is sérteni akarnám azokat, kik a katholika egyház egyességében részt nem veszpek, mert jól tudom, hogy nem a jelenkorbeliek, hanem inkább elődeik szakaszták félbe a közlekedés fonalát, melly a romai egyházhoz — a katho- licitás központjához — kapcsolá őket, kikelve a visszaélések ellen,—mellyek emberi gyarlóság miatt beszi- várogtanak az egyházba — mint maga az egyház visz- szaélései ellen, miket ő azonban mindig kárhoztatott s kárhoztat. Tudom mennyi hatással bírnak a gyermekségben beszítt előítéletek az ember szivére; menynyit tehetnek rokonság s hon érdekek a többet látók elvakítására is; mennyire hátráltatják a halandót az igaznak teljes megismérésétől részint hasznok s méltóságok,
