A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 11. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1844)

A pápák utazása

kiknek uraságukat, vagy zsarnokságukat a városok le akarták rázni. A városok a pápa részén álltak a németek hatalmátóli félelem miatt; és ő a városok mellett, mert attól nem tarthatott, hogy egy város azt merné, mit egy császár. Mivel a szomszéd városok közt, mely- lyek közöl különféle időkben mindenkor egyik a kormányt tartá, régi vetélkedés uralkodott, a császár is talált barátokat, de csak ellenségeik megalázásáig. Az elkeseredés olly nagy lett, hogy egy magányos havasivölgy,, sőt egész Olaszországban tán egy falu sem maradt pártatlan, és még most is vágynak olly városok, mellyekben a családi gyülölség ekkoráig tart.

E közt a császár a franczia királynak összejövetelt ajánlott, hova mindegyik elhozná pápáját, és minden megvizsgáltatnék. Arragoniai Miklós bibornok megjegyzi, hogy Fridrik a leghatalmasabb, de egyszersmind a leggonoszabb (homo hujus seculi perditissimus) császár, VII. Lajos pedig valódi galamhszelidségu ur volt légyen. Fridrik Dijonba érkezett, vele voltak a dán, és cseh királyok, a birodalmi herczegek, nagy számú lovagok, és Octavian pápa. Midőn látta, hogy Sándor Guiennaban maradt, kijelenté: hogy még ez el nem jövend, a franczia király az ő foglya fog maradni. A pápa azonban angolországot erős segítségre, magyar- országot német hadra nyerte meg. Ekkor mondá a császár: minthogy romai pápáról van a szó, az ítélet a romai birodalom püspökeit illeti; annak engedelmeskedjék tehát francziaország. De Lajos mosolyogva azt válaszolta: midőn Krisztus Péternek mondá: legeltesd juhaimat, nem zárta ki a franczia királyt ; és ezzel elnyargalt. A republican gondolkozásu olaszok mindnyájan visszajövetelre kérték a pápát.

Ezt a haditudomány, és szabadság szeretet, nemzeti féltékenység, és idegen hatalom közti hosszú és kemény harcz követé ; a császár mindent elárasztott gyakorlott fegyveresekkel; a városok csatázni tanultak. A császár, hogy az egyházat tőlök elszakitná, a ham-