Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 10. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1843)
A catholicismus ügye Orosz és Lengyelországban
288 vén Ignácz elleneinek fenyegető szavaitól Photius melle adták magokat, s igy tisztüket rutái megfertőztették. 861-ben megkezdetett az apostolok templomában Mihály császár, Bardas, Photius és 318 püspök jelenlétéhen a pápa követei csupán árnyék-elnöklete alatt a gyűlés , hol minden de minden egyedül a császár kénye szerint folyt, a mint t. i. annak Photius irányt adott. Meghívatott sz. Ignácz is a gyűlésre, ő a követektől bölcsen azt kérdezé: mikép jelenjék meg? ugy-e mint patriarcha vagy mint szerzetes ? amazok elnémulván csak azt felelék ; hogy máskor jönnek azt megmondandúk. Másnap ismét hivatik s mondják neki: jelenjék meg úgy mint lelkismerete sugallja. Fölveszi tehát érseki öltönyét s gyalog indul a gyűlésre társaival, de még az utón megintetett , hogy ha csak életét veszélyeztetni nem akarja tegye le érseki öltönyét, és öltsön magára szerzetes ruhát, azután erőszakkal kivetkeztetvén nyütt szerzetesruhába öltöztették, s igy ragadták őt a gyűlésbe, hol azonnal hatalmasan özönlöttek ellene számos ajkakról a rágalmak; békével viselte ezeket Ignácz mondván : „Legkegyelmesebb Császár! könnyebben tűrhetem a gyalázá- sokat, mint a testi kínzást“. Ez egy kissé megszelídítette a császárt, és csupasz fapadra ültetvén a sz. férfit i), ösztönözték egyetemben : adna irományt méltóságának készantagi lemondásáról, arra midőn hasztalan untatják, vége szakadt az nap a gyűlésnek. Ismét összegyűlt az igazságtalanok zsinatja és hivatik a sz. atya is. Erre sz. Ignácz: egyházi törvény szerint úgymond nem Ítéltek, nem megyek, mig a zsarnok Photiuson, kitől ajándékot szedegettek, ki nem adtok; ügyem a pápához moz- díttassék. Azonban Photius zsinata tanukat állított elő, kik esküvel akarták meghizonyitani; hogy Ignácz nem törvényesen választatott és szenteltetett föl a püspöki méltóságra. Hallván ezt Ignácz fölkiálta: „Ha én nem vagyok püspök, te sem vagy császár, sem ti püspökök; ) Stolberg 28 Band 312 p.
