Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 10. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1843)

A catholicismus ügye Orosz és Lengyelországban

289

mert mindnyájatokat méltatlan kezeim szenteltek föl“, azután PKotiusnak hányja szemére törvénytelen fölemeltetését, és hitszege istentelenségét. Tized napra csak ugyan előállottak az áltanúk és 72 valónak,kik hamisan megeskiidtek. Sírni látszott ekkor az igazság, és nem

I °

volt a püspökök között ki e gonoszság ellen kikelni mert volna, az egyetlen ancyrai Theodorust kivéve , ki is ezért önvérétől biboroztatva az igazság szép áldozataid esett el. Ezek után Ignácz érseki de nyiitt ruhába öltözteték, csak azért hogy abból ismét kivetkeztessék, mit Proko- pius diakónus vitt végbe, kit Ignácz erénytelenségeért az egyházból kivetett, és így azután Ignácz kiátkozta- tott. Ennyivel még nem elégedett meg Mihály és Photius dühe ; Ignácz mint egy gonosztevő irgalmatlan bakók kezére bízatott, kik nem tekintve aggkora eziistözte ősz fürtjeit, nem méltóságát, addig zaklassák, mig írást nem ád ; hogy önkényt hagyá el érseki székét. Leirliatlan, milly barbár kegyetlenséget vittek a sz. bajnokon véghez ; pofozták, hideg-és meleggel kínozták, lábaira iszonyú terhű köveket aggatván , föl és alá rángatva annyira zökögteték; hogy csontjai is ropognának bele , végre Kopronymus koporsójába bezárva 4 napig e legkellemetlenebb helyzetben kínlódott 1). Illy embertelen bánásmód által a fölötte elgyengűltnek kezét Todor, Photius poroszlója megragadván keresztet vont egy papíron, mely- lyen Photius a többit ekkép pótolta ki: ,,Én Ignácz Konstantinápoly érdemeden patriarchája vallom; hogy nem törvényesen hanem zsarnokul jutottam az egyházi trónra“, az irományt a császárnak is bemutatá, és csak igy bocsáttatott szabadon egy pillanatnyi pihenésre, mit anyja lakában keresett, de csak azért; hogy keserítő sorsa nyomasztó önsúlyát érzékenyebben érezze. Alig pihegett nyugalmasabban ellankadt kebele, mint a hosszú küzdelem után kifáradt bajnoké a szende természet lifts suttogással integető édes árnya alatt; már is az elvetemült

') Buttler lft B. 4ő<i p Molnár .Tános 2 rész 227 1. Munk. X, köt. 19