Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 10. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1843)
A jó pásztor
2 73 Hagyj bujdosnom, ne kérdj Fájdalmam végtelen: Kit száműzött a hon , A hála én nevem. IV. A kor lejárt, új sarjadék Lép a világba föl; A hit fagyasztó kételyek Örvényin téved el. Istent, erényt mindent felejt Mindent e nemzedék, Oh nem világ, liigyétek eí, Mi e hazában ég. Gyalázat, gúny, és megvetés Az Isten emberén Megfertőzés a tisztelet, Mit hordoz szűz nevén. Hit? — oh ki hisz ma már bigét — A bölcs a hittelen; Milly fonnyadt nézd az arczvirág A sárga telkeken! Egység igazság, szent hűség Ah mind eltűntek ők ! Csak sírni rajtok köny maradt •— Ki hoz , ki szebb jövőt? Hol van dicsőséges hazám? Leliunytát gyászlom én; Tátott sír, és dicsetlen ég Ül nimbusod helyén. Munk. X. hol. 18
/
