Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 10. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1843)
A jó pásztor
Istenig-e! szavad hallatára Szétoszolva tévéink Bárány! látók véred hullatára Eltörölve hüneink’; — Csak tebenned nyugszik szellemünk Te reményünk édene, Édes Jézus, Te vagy mindenünk, Te vagy éltünk élete Néked lelkemet Egész szivemet Néked áldozom. « Néked szentelendjük kebleinket Minden napnak hajnalán, Tekezedbe teszszük lelkeinket Minden napnak alkonyán; Lángimákban íölemelgehek Föl tehozzád sziveink; Téged áldnak dicsőítenek. Kamatozva szemeink. Néked lelkemet Egész szivemet Néked áldozom. A lelki pásztor. (Ballada) A kis harang, mint hattyúdal Szól, s hangja megtörik, Miként ha mondaná: siess ! Az élet már rövid. ,Ki a bűnösnek napjait Immár megszámolád, O küldd a haldokló fölé A béke angyalát!*
/
