Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 10. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1843)
Abeilard s a tanjai által okozott theol. s polit. mozgalmak
> nekuek legcsekélyebbikét, hogy Abellarddal viaskodjam, s napot tűz ki, mellyen ezen tanító a püspökök gyiileke zete előtt védeni íogja istentelen állításait, a mellyek ellen nyilatkozni bátorkodtam. Vonakodom ott megjelenni, részint mivel igazán szólva, csak gyermek vagyok, ellenesem pedig már ifjúsága óta a vitázásban megedzett bajnok is, mivel továbbá méltatlannak ítélem az emberek föicsigázott elménczkedéseí által liánytorgattaíni a hitnek tekintélyét, magán az igazságon alapulót. Azt válaszolom tehát, hogy egyéb vádolókra nincsen szükség mint saját irataira. Egyébiránt e tárgy személyemet nem is illeti , a püspökök körébe tartozván ez, kik bírái s magyarázói a tanitmánynak“ *). E közben a kor két legjelesb személyei között kiiz- dendő harcznak hire egész Francziaország figyelmét Is a legmagosabb fokra csigázta. S valóban nem csak két, elragadó szónoklatuk által kitűnő férfi vala a kiizd- helyen föllépendő, hanem két iskola vezér is, kik századuk kettős ellenkező irányait szerepelék; az egyik az Isteni tekintély elvét képviselte, a másik az emberi ész elsőségét hirdeté, mindkettő isteni ügyért harczola, csak hogy amaz az ég bülcseségével, ez a föld tudományával. E tusa rendkívüli látományt igére. Maga a király udvari főembereivel kívánt ennek tannúja lenni; és a kijelelt napra mind a status, mind az egyház nevezetességei Sensbe sietének , magokat a főpapok, s a zsinatbeli atyák szent köréhez kapcsolandók. Halljuk szent Bernárdot: „Barátim forró kivánatainak kénytelen valék engedni, kik látván, hogy ezen gyülekezetre az egész világ tesz készületeket, mint valami színjátékra, attól tártának, ne hogy távollétem a gyöngék elestére szolgáljon alkalmat, a tévelynek pedig diadalra nyújtson okot. Elmentem tehát , ámbár akaratom ellen s künyekben lábbadt szemekkel , s csak olly készülettel, minőt az evangeliom .ajánl: 112 ) Kpfst. ISO.
