Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 9. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1842)
Fölvilágosítások a' búcsukat illetőleg (Wiseman után)
124 tának egy könnyen a’ canonszerinti bánodalomnak köny- hullatásira, tördelésire, sanyargatásaira, és untalan szenvedélyeik nem konyitathatának illyetén szigorú erény so- káigtartó és változatlan gyakorlatának járma alá; ez okból jól cselekvők az anyaszentegyház, midőn jól tudván ezt, más részről pedig fölliivalva látta magát visszanyomni a’ megtámadást, melly saját kebeléből drága kedvesének egy kincsét rabolta el, és legjelesebb tartományinak egyikében szerledulta a’ religiút, méltán tarthatván attól, nehogy az ellenség hódítási törekvényeiben egészen szive’ közepébe nyomuljon; — igazán bölcsen cselekvők, midőn felébresztette gyermekeinek hősi szellemét, és az üdvösségnek jelével fegyverkeztette föl őket, hogy győzelmekre kikiild- je; midőn ép’ ezen jellemdurvaságot, melly konokul ellen- szegiile minden megaláztatásnak, olly bánodalomnak eszközévé változtatta, mellyre erő, szilárdság és buzgalom kivántatott. Valaki fontolóra veszi azon lélekerőt és türelmet, mellyel a’ megváltás’ emléke iránti nemes megadás, ’s vallásos tárgyak iránti magasztos, elragadtató lelkesedés minden lehetséges bajt — veszélyeket a’ szárazon meg tengeren, veszélyeket a’ csalárd testvérektől, viadalainkat, éhséget, fogságot és dögvészt — eltűrni taníta : bátorkodnék e állítani, hogy ezen búcsú csak könnyű és kényelmes munkára kötelezett? Lesznek tán, a’ kik a’ tárgy miatt e’ lelkesedés’ helyességét kétségbe vonni merészkedendnek ; hisz’ akadnak mindenkor jégfagylalta szivek, kik másoknak lángbuzgalmát saját keblük’ hideg hangulatához mérik, és rég’ lejárt századoknak, és nemesebb öntésű lélekkel eltelt férfiaknak érzeményeit újabb elméletek-koholta ille- delemszabályok szerint itélgetik. Illyenek a’keresztes liar- czosok’lelkesedését eszelősködésnek tekintik , és a’földet, melly Üdvözítőnk’vérétől piroslik, nem tartják olly birtoknak, melly visszahódításra érdemes lenne. Azonban a’ mi czélunkra elégséges tudnunk, hogy azok, kik a’ keresztet- vett harczosokat lelki áldásokban részesíték, máskép’ Ítéltek, és nagy fontosságú, ’s minden keresztényre nézve dicsőséges vállalatnak tartották.
