Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 9. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1842)
Fölvilágosítások a' búcsukat illetőleg (Wiseman után)
125 II. Szintúgy áll eV dolog a’ szemrehányással a’ búcsúnak szentségtelen és gonosz czélokra történt osztogatásáról; mit mondjunk még a’ fösvénységről, melly azokat el- annyíra inegszaporította ? ! Miegyéb végett gondoltatott ki a’jubilaeum, minthogy a’pápa’szekrényei az ezer meg ezer zárándokok’ pénzajándokival megteljenek? Úgy van, atyámfiai, én szemtanúja valék egy illy nyerekedö intéz- vénynek; mert én személyesen voltam Romában, midőn a’ pápa XII. Len a’ jubilaeumot azaz a’ szent évet megnyitotta és befejezte. Én láttam a’ zárándokok’ millióit, kik a’ városnak elönték minden részeit- Nem kerülték el figyelmemet rongyos öltözeteik , és bádjadt alakjaik ; láttam megtelve velők éjjel a’ kolostorokat és kórházakat, hol a’ polgárok’ szeretetétől összehordott ágyakon nyugodtanak; láttam őket, midőn ebéd közben fejdelmek ’s nagyrangú papok, sőt maga a’ legfőbb pásztor szolgáltak nekik; de hogy a’ pénz és vagyon a’ római szekrényekbe öntetett volna, azt nem láttam soha. — Hallottam igen, hogy elmentőkben számtalan „Isten fizesse meg“-et lebegtek ajkaik, és hálakönnyeket hullattak szeretetiinkön; — de gyémántokról, mellyeket ládáinkba leraktak, és aranyról, mit a’ papok’ kezeibe kiöntötték volna, nem hallottam soha. Hallottam, hogy a’jövevényeknek szíves tartása miatt kiapadtak a' kegyes intézetek pénzforrásai, és súlyos adósságokkal terheltettek, és ha mind e’ mellett haszon három- lott válásunkra, ez abban állott, hogy minden bizonynyal nagy áldásbeli kincset szerze magának az égben; mert csak ott kívánta ö ez alkalommal füljegyezvéknek tudni tetteit. Azt mondjátok tán, hogy hiúk és sükertelenek voltak ezen embereknek fáradozásai és reményei ? vagy hogy a’ sz. Írásban való gyönyörködtető sétálgatás, és házi foglalatosságaik’ elhanyagolása által bocsánatot hittek nyerhetni vétkeiknek ? Óh bár csak láttátok volna, mikép’ nem csak a’ templomok teltek meg emberekkel, kik Isten’ igéje’ hallgatására összecsödülének, hanem egészen tömve voltak minden más nyilvános helyek is, mert a’temp’o- mokba nem féltek már a’ hallgatók. Óh bár csak láttátok
