Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 9. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1842)
A' keresztény morál (Delauro-Dubez után)
93 a* társodalom’ legbizonyosabb biztosítékai, mert vannak rósz példák, mond Montesquieu, mellyek veszélyesebbek a' véteknél, ’s több állodalmuk veszlek el a’ ja erkölcsök' megbomlása , mini a' törvények' megszegése által. Az erkölcsök’ fesletségének két főfő forrása : a’ nagy- ravágyás, a’ kevélység’ lánya, ’s a’fukarság, lánya az engedetlenségnek. — Minő vétkekkel undokitotta e’ földet a’ nagyravágyás! Fondorlatok, pártoskodások, ellenségeskedések, indulatos czivódások, kegyetlen boszúállások, vérengző harczok, családok’ megbukása, ’s tartományok’ elpusztulása, mindezek az ö káros következményei. És mindennemű nyomorral elöntvén az emberiséget, képes vala csudáitatni véle dühöngéseit, ’s imádtatta magát véráldozatai által. Ezen szenvedély elfojtásának egyetlen valódi eszköze, mellyet Krisztus Jézusnak kell köszönnünk, ez egyedül az alázatosság, ezen eljötté előtt isméretlen erény, mellyel a’ földet gazdagítá, az alázatosság, melly akadályoztatja a’ kevélység’ növekedését, elfojtván azt első csirájában. Ezen erény képes egyedül a’ társaság’ minden rangjait egymáshoz fűzni, ’s betölteni a’ hézagokat, mellyek közöttök tátongnak. Ez egyedül képes buzdítani az embert olly nehéz áldozatokra, mellyekre a’ szegénység nem leendene elégséges, ez által a’ szeretet átkarolja ’s nemesíti a’ legaljasb functiókat is, mellyek a’ szenvedő emberiség’ enyhítésére szükségesek. — De midőn az evangélium ajánlja az alázatosságot, nem tilalmazza az embernek a’ nyilvános tiszteltetést, olly életet parancsolván, melly által az emberek épüljenek; egyedíil az alázatosság vet gátot az elbizottságnak, ismérni ’s áldani tanítván Isten karát, mellyből minden jók átá- rongnak az emberiségre, ’s mellyhez szükség visszatérniük , mint kútfejökhöz. Az alázatosság tökély ’s nem túlzása’ a’ szerénységnek ; emez ellentkezik a’ kevélységgel, amaz a’ gőgösséget igyekszik legyőzni, ’s magát az ön- szeretetet is. Az ember szerény, midőn elismeri az igazságot, miszerint igénylései által a’ társaságot meg nem za