Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 5. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1838)
A' természeti religio' fogyatkozásai
316 tenne, mint mondani az embereknek: vétkezzetek szabadon, hiszen bűneitek úgy is bizonyosan meg fognak bo- csátatni vagy is más szavakkal annyit tenne: mint eltörölvén a’ jutalmazást és büntetést, egyszersmind a’ jó ’s roszak közti külömbséget is eltörleni, az Istent, ezen legszentebb lényt, ki természeténél fogva csak a’ jót szeretheti, a’ roszat pedig gyűlölni kéntelen, ezen Istent mondám az erkölcs ’s vétek iránt egykedűvé alacsonyban, kö- vetkezéségpen a’ gondviselést alapjaiban megrázni, az erkölcsiség rendjét megzavarni ’s a’ törvényhozó tekintetét nyilvános megvetésnek kitenni. Ha ezen elv lábra kaphatna egyszer, számkivetetnék ’akkor az erkölcs ’s az emberre nézve semmi gyászosabb nem lenne ezen édes méregnél. Föltétien megbocsátásról tehát szó sem lehet. Ez annyira világos, hogy maguk az ó világ, nemzetei sem kételkedtek annak igazságáról ’s ezért különféle nevetséges, gyakran bűnös és borzasztó szertartásokkal akarták a’ megbántott Istent megengesztelni. Ide tartoztak a’ leginkább szokásba vett különbféle áldozatok, mellyek alól némelly népeknél még az emberek se voltak kivéve, honnan Virgilius a’ Trója ellen menő' Görögökről : a) Sangvine placastis ventos et virgine caesa, Cum primum Illiacas Danai venistis ad oras : Sangvine quaerendi reditus, animaque litandum Argolica. Voltak, kik víz vagy tűz által vélték a’ vétkeket le- törölhetőknek Euripides, szavai szerint: Humana mare cuncta delet crimina ; és Virgiliusé szerint b)---------------aliis sub gurgite vasto Infectum eluitur scelus aut exuritur igni. Kikről Ovidius : a) Aeneidos L. 6. v. 741. b) Aeneidos L. 2. v. 116 et seq.
