Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 5. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1838)
A' természeti religio' fogyatkozásai
303 tenhez megyek, vagy teljesen minden érzéstől és bajtól megmenekszem. Cicero a) minekutánna előrebocsájtotta Volttá, hogÿ némellyek a’ halált a’léleknek testtőli elválásában helyezik, mások pedig, hogy azt tagadják, ’s a’ halál áltál mind a’ test mind pedig a’ lélek’ életét eloltatni vélik, előadja némelly philosophusok’ állításaikat a’ lélek’ mibenlétéről, miután így folytatja: „Mindezen állítások szerint semmi sincs, mi az emberekhez a’ halál után tartozhatnék. Mert az élettel együtt egyszersmind az érzés is eltöröltetik; a’ nem érező pedig mindennek hijjával van, mi őt akármellyik részről érdekelhetné: —• Â’ többiek’ állításaik reménységét nyújtanak, ha tán ebben gyönyör- ködöl, hogy a’ lelkek, midőn a’ testből kiszabadulnak, az egekbe mint tulajdon lakhelyökre, eljuthatnak. — (felel a* tanítvány), A. „Igen én gyönyörködöm ebben, és azt először úgy látni kívánnám, és azután, ha az úgy sincs, magammal még is elhitetni szeretném.“ M. „Mi szükséged van tehát az én fáradságomra? valljon föliilhaladhatjuk-e Plátot ékesszólásunkkal? — Forgasd végig szorgalmatosán azon könyvet, melly a’ lélekről szól, semmi sem fog jfönmaradni, a’ mit ezen fölül kívánhatnál.“ A. „Istenemre! megtettem, ’s a’ mi több gyakrabban , de nem tudom miként midőn olvasom a’ könyvet megegyezek, midőn pedig letettem azt, ’s magamban kezdtem a’ lélek’ halhatatlanságáról elmélkedni, minden megegyezésem elmúlik.“ M- „Hogyan? Megengeded-e hogy a’ lelkek vagy fönmaradnak, vagy pedig elenyésznek ez élet után.“ A. „Igen.“ M. „Mit ha fönmaradnak ?“ A. „Azt tartom hogy boldogok-“ a) Tuse. Quaest. L. 1. 9 —12.
