Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 5. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1838)
Az igéret' nagy apja
212 mind hogy öcscsének ama készségét, mellyel bátyját a’ bizonytalan útra követé, néműképen megjutalmazná. Mellyik részét választá azért Lót a’ bejárt földnek? Azt »’tartományt, mellynek keleti oldalán Jordán hem- pelyegteti most lassúbb, majd sebesebb .rohanással habjait, nyugoti partjait pedig a’közép tenger’hullámai csap- dossák, éjszaki szélét Antilibanon’ bérczei, és Szíria kerítik— délről Edom’ földe, ’s sziklás Arabia zárja-bé; ezt az így bekerített földet nagy részint hegyek, mégpedig leginkább erdőkkel benőtt hegyek borítják, de azért hellyel közel területek is nyúlnak-el fölíiletén. Megszemlélte, kedvelte is Lót a’ dél- keleti részen azt a’ kel- lemetes lapályt, mellyet Jordán’ vize hasíta, mellyet Sziddim völgyének hívtak. A’ termékeny mezők miatt Egiptomhoz hasonlító ezt a’ vidéket Moyzes (1. XIII. 10j, virágzó városok emelkedtek ezen a’ rónán, mellyet a’ Jordánból vezetett csatornák egy mindig zőldellő paradicsoma képeztek. De minthogy az önként bőven termő föld az emberi munkásság’ inait elvagdalja, kifeszítik azokat ellenben a’ fösvényen gyümölcsző telkek : ugyanazért Pentapolis’ lakosait is— kikre a’ bujálkodó természet olcsón pazérlotta kincseit, a’ tunyaság vesztegeti meg; mert a’ heverő életben tenyésznek a’ vétkek, ezek között pedig legelői a’ fajtalanság. Illyen nép közé vette lakását Lót. •— Miután elváltak egymástól, ismét meg- jelenék Isten Ábrámnak, nem csak előbbi ígéretét újítván meg neki, hogy neki, és maradékinak adja a’ földet, mellyen most vándorol, hanem ezzel nevelvén meg azt, hogy nemzetségét úgy megsokasítja, miilyen számtalan a’ porszem’ a’ földnek színén. így megerősítetvén isteni szózat által a’ föld’ birtokában, elhagyd előbbi tanyáját, Mamre’ erdeje mellé vette magát, ’s Hebronban, Kánaánnak akkor legjelesb városában, meglelepedék, hol Dávid is hét esztendeig tartá királyi székét, mellyről Flav. Jó’sef írja, hogy hét esztendővel régibb, mint Egyiptom’ városa, Tánisz. (Ant. Jud. I. 9.)— ’s itt ismét oltártépítc.
