Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 5. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1838)

Az igéret' nagy apja

213

§.3. Megszabadít jaLótot az ellenség kezéből.

Sziddim’ völgyét áldott telkei gazdaggá, és virágzóvá tevék annyira, bogy ennek a’ kellemetes lapálynak birtoka a’ szomzéd nemzetek’ irigységét fölköltené. Azt a’ tartományt, melly Jordántól Eufrátig, Arméniá- tól a’ perzsiai öbölig terjed, több kisebb országokat foglalva magában, Színeárnak nevező a’ legrégibb földleii'ás. Még ekkor az emberi nemzet, egymástól elszigetelt, a- próbb társaságokból állott; minden egyes háznép a’ többitől független köztársaság vala, mellynek népsége a’ szerint növekedők,' a’ mint az anyák, és ezeknek szolgálóik termékenyek vagy meddők valának. Eddig hát, ha Egyiptomot kivesszük, — nem hódolt egy egész tartomány a’ királyi nagy nevezetnek, az uralkodók’ fejét nem ékesíté a’ fejedelmi tekintet, a’ korona, sem kezeiket félelmessé nem tévé a’ törvényadó, ’s büntető hatalom’ jele, a’ királyi pálcza, sem magos thrónon ülve nem fogadá a’ nemzet’ apja jobbágyainak tisztelet hódolatit. Az egyszerű életmód, melly kevés szükséget ismer, és kevéssel megelégszik, illy puffaszkodó kívánságokról semmit sem tud, a’ kimesterkélt életmód az, melly valamint sokasítja a’ szükséget; úgy neveli a’ telhetet- lenséget, ugyanazért a’ többet kívánásnak határt nem von. Ebben a’ helyhezeLben a’ háznép’ legöregebbike volt a' nemzetségnek igazgatója,-bírája, szóval fejedelme. Öt illyén társaság alakult ama gazdag síkságon, mellyen Lót választó lakását, kik ellen Színeár’ mezejéről egy fejedelem támadott-föl, hogy őket a’ szerencsés tájék’ birtokától megfosztanák. Nimród után, ki az ó világban első hadakozó, és hódító volt (Moyzes X. 8.) ez a’ legrégibb példája annak, hogy a’ telhetetlen ség’ indulatja fegyvert fogatott az emberekkel egymás ellen ! Színeár’ szövetségesei meg is győzék a’ Sziddim völgybeli elpu- húlt népei, s adófizető lön Pentapolis. Tizenkét esztendeig hurczolta a’ győzedelmes’ elejébe adóját; de akkor