Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 5. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1838)
Az igéret' nagy apja
203 két a’ hiú emberi törekedésnek. így épen az a’ munka , melly egyesítő pontgyánant vala nélciek szolgálandó, lett leghatalmasabb elszéllesztőjük. Noé’ első szülöttje nemzetségével együtt megmaradt az előbbi honban , Szineár földén, — Khám, vivén magával az’apai átkot, Egyiptomban telepedék meg, és a’ szomszéd Kánaánban,—Jáfet napnyugotra indult, és Európa’ déli részeit népesíté-be. Háromszáz esztendeig látta már a^ elaggott Noé há- zanépéről az emberi nemet terjedni, elágozni, különösen első szülöttjének ivadékában kilencz íziglen szemlélte unokáit. Oktatá őket a’ tisztes ősz az Isten’ félelmére, el- beszéllé nekik az élőkor’ történeteit, es hogy ki ne veszne azoknak emlékezete, azokat gyermekeiknek időről időre híven átadni parancsold. Betöltvén ötven hijjával ezeret, meghalálozék — úgy halt meg, mint igaz Isten’tisztelője. De majd utódjai bálványokhoz hajoltak, felejtvén az előt- tök három századdal történt iszonyú büntetést, mellyet az élővilág megsokasúlt vétkei hoztak az emberi nemzetre , ’s a’ mitől félni okuk nem volt. miután Noénak es- küvéssel tőn ígéretet az Isten, hogy többé vízözönnel nem áztatja-el a’ bűnös emberi nemet, miről az az ékes levegői tünemény, a’ tarka szivárvány kezeskedék az utóbbi nemzetségnek. Itt kezdődnek. Istennek az emberi nemzet körül tett különös munkái, itt kezdenek fejleni messzi jövendőre kinéző intézetei, mellyek az igaz Isten’ ismeretének föntartására, ’s kiterjesztésére irányoztak. Avagy nem tehette volna-e meg az isteni mindenhatóság, hogy az újjászületett emberi nem egyező szívvel hódoljon a’ teremtőnek ? ’s ellen állhatatlan erejével nem tarthatta volna-e meg az egészet abban, mire ennek egy részét kivá- lasztá? De nem így munkálkodik a’ fő bölcseség, —csak rövid látású, ’s indulatoktól elragadtatott emberekhez, ’s állatokhoz illik az erőszak! Tudta az isteni bölcseség mind az erőszakot kikerülni, meghagyván az emberi lélek’ szabadságai, mind szent neve’ tiszteletét állandóul fontarta- ni egy elkülönzött nemzetnek kebelében. Lehet-e azért
