Munkálatai a pesti nevendék-papság magyar iskolájának. - 4. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1837)

Első Rész. Fordítások

78

gyömölcseít panaszkodni hallandják, ’s halvány lován a’ halál az országokat fogja befutni.

Ezalatt a’ föld’ alapsarkain reszketni kezd, 's a’ hold véres fátyol alatt szokott útját alig végezheti, fenyegető csillagzatok csüggnek lei félig elválva boltozatuktól* a’ világ vég vonaglásiban vagyon. Egyszerre üt a’ veszélyteljes óra, a’ teremtés’ hullámait föltartja az Isten, ’s a’ Világ kiszáradott folyamként elenyészett.

Az Ítélet’ angyala hallatja azután trombitáját; kiáltva: „Holtak! keljetek föl! Nagy robajjal repedeznek a' koporsók; az emberi nem egyszerre kel-föl sírjából, ’s az egyesült külön fajok Josaphát’ völgyében összesereglenek.

Az ember’ fia megjelenik a’föllegeken. A’ pokol’hatalmai följőnek az örvény’ mélyéből a’ századokra hozandó végítélethez megjelenni : a’ kosok, bárányok elválaszt- vák, a’ gonoszok mélységbe merülnek, ’s az igazak diadalmasan a’mennybe röpülnek: az Isten vissza vonul nyugalmába, ’s mindenütt örökké valóság uralkodik.

»

Vük Fejezetes igazak’ boldogsága.

Kérdetik, minő legyen az erényre nézve a’ kereszténységtől igértetett mennyei boldogságnak telje; nagy mysticismusán nagyon panaszkodnak: „legalább — így szólnak,— a’ mythologia’ rendszerében a’ boldog árnyékok, gyönyöreiről egy képet alkothatunk ; de hogyan foghatni- meg a’ választottak’ boldogságát?“

Azonban Fénélon ezen boldogság’ jóslója vala, midőn Telema<jue-ot a’ lelkek’ lakhelyébe vezette: Elysaeuma láthatólag keresztény paradicsom. Hasonlítsuk össze e’ leírást Aeneis Elysaeumával, ’s látni fogjuk, milly haladást adott a’ kereszténység az észnek ’s az emberi szívnek.

„Tiszta és szelíd világosság terjedez ezen igaz emberek’ leste körül, és sugáraival ruhaként környezi; ezen vi-