Munkálatai a pesti nevendék-papság magyar iskolájának. - 4. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1837)

Első Rész. Fordítások

62

elődeink’ hamvait, mert egy titkos szózat sugalja nekünk, hogy egészen nem enyésztek-el, ez az, mi a’ halottipompákat a’ föld minden népeinél megszenteli; egyenlőn meggyőződöttek, hogy a’ síid. álom sem örökké tartó , és hogy a’ halál csak' dicsőülés.

> %

IV. F e j e z e t.

Néhány ellenvetésekről.

A’ nélkül hogy metaphysicai bizonyítványokba ereszkednénk, mellyeket elkerülni igyekeztünk, nehány minduntalan fölhordott ellenvetésekre szándékozunk feleim. Cicero, Plato után dilitá, hogy nincsenek népek, kiknél az Istenségről nehány ismeretek ne léteznének; a’ népek’ ezen általános megegyezése, mellyet a’ régi bölcsek mint természet’ törvényét tekintettek, a’ mostani hitlenektől tagadtatik, vitatván hogy némelly vadnépeknek semmi fogalmuk sincs az Istenről. -Az istentagadók hiába törik fejeiket állításuk’ gyöngeségét fódözni, melly minden okfőiben látható, mert rendszerük — csak kivételeken alapúi, mig a’ Deismus az általános szabályt követi. Ha az emberiségnek Isten iránti hitéről szólasz, a’ hittelen azonnal az előhozott vadnépekkel, később más személyekkel, vagy őn magával áll-elő. Ha vitatjuk hogy vakeset nem alakíthatta a’ földet, minthogy a’ megszámolhatlan lehetlenségek ellen, csak egyetlen kedvező változat áll: .a’ hittelen megengedi ezt, de azt feleli; hogy ezen változat megtörtént, ’s igy mindig egyformán okoskodnak. Ekép az istentagadó szerint a’ természet egy könyv, hol az igazság mindig csak a’ jegyekben, ’s a’szövegben (tex-* tus) soha sem találtatik, nyelv, mellynek szellemét, és lényegét csupán a’ barbarismusok teszik.

Ha ezen vitatott kivételeket egyébként megvizsgáljuk, látni fogjuk, hogy vagy helybeli okoknak ered \ ményci, vagy hogy az általunk oltalmazott törvényhez alkalmazhatók. Hamis p. o. az, hogy Isten’ ismerete hiá-