Munkálatai a pesti nevendék-papság magyar iskolájának. - 4. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1837)
Első Rész. Fordítások
I nak rendéből az egyikkel egészen máskép fog bánni mint a’másikkal. Jól tudjuk, hogy a’pogány, kinek Jézus Krisztus’ hite nem hirdettetett, nem fog a’ hit szerint Ítéltetni, és hogy az Isten, minden általánossága mellett, azon természetes igazságot fogja követni, melly szerint nem kárhoztatandja őtet azon hitért, melly neki nem hirdettetett; és ez az mit sz. Pál világos szavakkal tanít: Quicunque sine lege peccaverunt, sine lege peribunt. 1) íme Bourdaloue szent Jeromosra, és sz. Pálra támaszkodva azt tanítja, hogy az, kinek az Isten Evangeliomát nem hirdettette, Evangeliom szerint nem fog ítéltetni. Mint tudták tehát Rousseau, és utána czimborái fól- tehetni, hogy a’ katolika tanítás szerint örök kínokra kárhozott emberek lesznek, csupán azért, hogy nem ismerték azon hitet, mellyet ismerni hatalmukban nem volt ? Ezen véleményük képtelen. Egy részt senki sem fog csupán azért üdvözűlni, mert Rómában született, mert tudja és vallja az igaz hitet. A’ születés nyereség lehet; de nem érdem, ’s ha a’ hit drága kincs, tettek nélkül csak terméketlen birtok marad; az igazság’Istene egyszersmind a’ szentség’ Istene is, nem kevésbé kívánja, törvénye’ megtartását, mint a’ szavai iránti kódolást. Más részt senki sem lesz az Isten’ birószéke előtt kárhoztatva csupán azért, hogy az újvilág’ vadonjaiban született, ’s hogy a’ keresztény erényeket nem ismerte. A’ születés szerencsétlenség lehet, de nem vétek, ’s a’ kinyilatkozásnak akaratlan tudatlansága nem büntetést érdemlő hiba. Ha az a’ hitlen szemei előtt tündökölteti világát; úgy nem vetheti-meg azt a’ nélkül, hogy bűnös ne legyen ; de ha nem volt, vagy nem lehetett módja magát fölvilágosítani: tudatlansága győzhetlen, és menthető. A’ keresztény nyilatkozás tettleges törvény; ’s a’ törvény természetében fekszik: csak akkor kötelezhet, ha nyilványitva, és tudva vagyon. Ha tehát a’ fő-biró’ széke előtt kárhozatra ítéltetik, az azért történik, 42 1) Bőm. 11. T. 12.
