Munkálatai a pesti nevendék-papság magyar iskolájának. - 4. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1837)

Első Rész. Fordítások

28

kereszteletlen gyermekek a’ boldogság’ megfosztásán kívül, az eredendő bűn’ mocska miatt testi kínokat is, úgymint a’ tűzét, nagyobb vagy kisebb mértékben szenvednek, de hasonlókép tudjuk, hogy az ellenkező vélemény Nazianzi Gergely, sz. Tamás, szent Bernárd, és a’ katolikai iskolák’ igen nagy számú tanítóitól pártoltatott, a’ nélkül, hogy csak valami kifogás tétetett volna azok’ részéről, kik a’ hitnek főntartói; — az első pásztorok’ testületéit, a püspököket, ’s a’ pápát, ki főnökük, értem : — és már ez is minden tanult és részrehajlatlan embernek a’ vélemények’ oszlását mutatja, melly szerint mindenkinek tulajdon szivét követni engedtetik. Szent Ágoston, az Anya- szentegyháznak ezen nagy világa, ki először a’ legszigorúbb véleményhez hajlani látszott, szent Jeromoshoz irt levelében *) megvallja, hogy ezen kérdés fejtegetése : „milly kínokat kell ezen gyermekeknek szenvcdniők ?“• csak kétségbe, bizonytalanságba, és zavarba hozza. Ez nem elég; a’ Pelagianusok ellen irt utósó munkájában, melly- ben ezen felekezetnek egyik, Julian nevezetű, tagját czá- folgatja **) ezeket olvassuk: „Nem mondom, hogy a’ ke- resztség nélkül meghalt gyermekeknek olly nagy büntetést kell szenvedniük, hogy reá jók nézve jobb lett volna nem születni: ámbár nem határozhatom-meg, miben ál- land, minemű, vagy milly nagy leszen kárhozásuk, ’s annál kevésbé merem mondani, hogy ezen gyermekeknek jobb volna nem — mint ezen álapotban lenni.“És szent Ágoston megengedi azon véleményt, hogy ezen gyermekek’ kárhozása ollyan, melly szerint inkább szeretnek létezni—mint nem.

Nem merem őket általában boldogoknak nevezni, nem fogom állítani, hogy természeti, tiszta, és zavartalan boldogságot éldelnek, nem, eddig nem ereszkedem: de mint egy országtól, melly et elnyerhetnének, meg*) F.pist. 166. n. 16.

Contra Julian, lib. V cap. XI n. 14.