Munkálatai a pesti nevendék-papság magyar iskolájának. - 4. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1837)

Második Rész. Eredetiek

220

ót megismerje? nyelvet, hogy dicsérje? Szent borzadás- tói ragadtatva esik térdre ’s a’ napnak zsengéjét az örökidő’Atyjának szenteli. Siket, és érzéketlen legyen az, kit az illyen látástok ájtatosságra nem gerjeszthetnek! Még itt sem állapodik-meg, sőt a’ keresztényi hit’, és remény’ szárnyain fölemelkedve látja a’ távoli messzeségben , a’ föltámadásnak be nem estveledő reggelét, hol megszűnvén a’ hit, és reménység, egyedül a’ szeretet munkái örökülnek ! a)

Ki győzné, nem hogy ékesen leírni, csak előszámlálni is az öröm-érzéseket, mellyeket a’kigyódzó patakok, virágos rétek, terméssel gazdag mezők, a’ legelő nyájak, ’s egyebek’ látása ébreszt-föl a’ gondolkodóban? A’ lassan csörgedező patak andalodásba meríti, de más felől lefolyt, és többé vissza nem térő habok megintik, hogy szint- olly sebesen múlik az idő is,- a’ visszahozhatatlan. De többek fölött magokra vonják figyelmét a’ mezőnek virágai , a’ ki megismerni szereti, nem lehet hogy azokból az Istent is meg ne ismerje, és szeresse. Ha ama nevezetes Julius Caesar, Yanini, ki Toulusában istentagada- sáért máglyára ítéltetvén, fölkiálta : „Melly szerencsétlen volnék én, ha Istent megtagadhatnám“ : ez a’ szalma-szál (mellyet történetből kapott föl) elegendően meggyőzhetne annak léteiéről; b) ha Yanini azt mondhatta egy szalma szálról, mennyivel igazabben állíthatni ezt a’ virágokról ? Egy pogány fűvész, kit Niventi-nek hívtak, Üdvözítőnknek a’ mezei liliomokról sz. Máténál

c) mondott szavaiból, mellyeket teljesen igazaknak talált, győződött-meg Krisztus’ Istenségéről, ’s lett követője. d) Végre az alkonyra siető nap előhozta az estvét,

а) 1 Korinth. XIII. 8.

б) Verner tie ^rotuftiwó fraft tec ®cte 221. lap.

c) Mát. €, 29.

d) Ezekről ’s többekről lásd. Derliam Villiam Physico-Theolo- gio éi Sander : Az Isten jósága e's bölcsesége a’ természetben.