Munkálatai a pesti nevendék-papság magyar iskolájának. - 4. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1837)

Második Rész. Eredetiek

204

két, de nem töltötték-be sem állapotjok’ kötelességeit, sem a’ nép’ bizodalmát, sem a' jobbak várakozását. Azokról a’ szebb lelkű ékről, kik hasonló esetben az ajánlott hivatalokat tisztelettel megköszönve el nem fogadták, méltóbbaknak adatni óhajtván azokat, bátran mondhatjuk: quod fuerint rari nantes in gurgite vastol Midőn már tehetségeit így megismeri a’ magánosán gondolkodó : ki nam látja , melly jótevőleg munkálodik a’ magánosság a’ társaságra nézve.

Még itt nem állapodik-meg a’ magános gondolkodó; mert tudja, hogy nem csak ember ő, hanem polgáris, nem csak maga iránt ismer kötelességeket, hanem a’ társaságnak is sokkal tartozik. Itt készíti magát, hogy lehessen hasznos polgár, méltó tag a’ társaságban, tanácsokat gondol ki, mellyekkel a’ közjót elősegítse, módokat keres és eszközöket talál, a’ jól gondolt tanátsnak szerencsés kivételére. ’S mint a’ dolgos méh a’ mezők, ’s erdők virágaiból megrakod tan tér köpüjébe vissza : úgy ő is a’ magánosságban szerzett föltételeiben áldást visz embertársai közé.

*

IV.

Nem csak maga megismerésével foglatoskodik egyedüllétében a’ gondolkodni tudó ; hanem elejébe idézi az emberek tetteit is, hogy a’ mi legnehezebb mesterség, az embereket ismerni tanulja. Vagy talán különösnek tetszik némellyiknek, embereket, ezeknek társaságoktól félrevonulva, akarni megismerni ? hasonlónak, Hierokles’ bolondjának ama szándékához, melly szerint midőn nem értvén az xíszás’ mesterségéhez, úszni akarna , az elmerü- lés veszedelméből, mellyhez már közel volt, kivergődvén, fogadá, hogy addig vízbe nem menend többéi, mig jól úszni meg nem tanuland ? — Nincs semmi különös, semmi ellenkező abban, sem a’ fölhozott ábrázolat ide nem illik. Úszni ugyan viz nélkül meg nem ta-