Munkálatai a pesti nevendék-papság magyar iskolájának. - 4. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1837)

Második Rész. Eredetiek

184

a’ mi leggyakrabban megszokott történni mostani keserves állapötja vigyázatlan lépéseinek, vétkes kicsapongásainak, mértékletlen élet’, féktelen indulatok’ szabad rohanásának, rendes és elkerülhetetlen következései’ mellyekkel a’ megbántott természet, mellynek törvényét senki büntetlenül meg nem sérti, áll bosszút a’ bünhődőn. Mikor pedig illyen gondolatokra ébredett a’ beteg, tüstént kész nála a’ föltétel is, hogy ha a’ legédesebb testi jót az egészséget vissza nyerendi, mindentől megóvni serénykedik magát, a’ mi csak illy bajba taszíthatná. ’S ez az oka, hogy gyakran a’beteg-ágy, megtérésnek, meg- jobbulásnak tanítószéke, mellyben a’ pirongató lelkiismeret volt oktató mester, ’s kit ágya’ fenekére gyakorta a’ vétek súlya nyomott-le, azt onnét egy jobb , istenes életre tett elhatározás emelt-föl.

XXIV.

Fölköltik még a’ kialudtnak vélt lelkiismeretet a’ kedvetlen körülmények is. A’ nyomorúságok’ iskolája, sokszor erényre tanító iskola volt. Isten ki véghetetlen jóságát, egyéb tökéletességei közül legbővebb tanúkkal dicsőíti naponkint, az ellenkező, elöltünk legszomorúbb dolgokból is, üdvösséges örömünket, javunkat tudja kiszármaztatni. így buzognak a’ kősziklából legegészségesebb kristály források, mellyek ismét csak addig legtisztábbak mig köveken folydogálnak, igy szerzik-vissza a’keserű orvosságok, a’ mindennél édesebb egészséget, igy tisztítja az égi tűz a’ romlott ’s dögleletes levegőt. Mint ugratja-ki az aczél ütése a’ kőben lappangó szikrát, úgy támasztja új életre a’ szerencsétlenség, a’ szinte kihalt lelkiismeretet. Alig hogy keményen szól az egyptomi József, a’ rá nem ismerő testvérekhez, őket mint hamis járatbelieket, ’s kémeket tömlöczczel fenyegetvén, már is ébré- dez bennök a’ lelkiismeret, testvérükön elkövetett gonoszságuk jut eszökbe, ’s bánkódva az iszonyú tetten, vá-