Munkálatai a pesti nevendék-papság magyar iskolájának. - 4. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1837)

Második Rész. Eredetiek

159 méhekhez hasonlítja a* sz. írás *) A’ vadak hőse, az oroszlány egy lábába ment tövis’ szúrásától a’ szöke­vény Androclws’ segítségével rimánkodott menekedni. Mennyivel inkább kínoz hát a’ belsőnket mardosó lélek, ’s jaj annak, ki ezt nem érzi nem fájlalja, a’ seb, melly nem fáj, veszedelmes! Mint a’fölvett közelebbi hasonlí­tások, szinte olly arányban növekednek ezek a’ gyötrő érzések is az idővel ’s vétekkel együtt. — XII, Miért pirul a* gyermek földre sütött szemekkel meg­képeztetvén, mikor valamelly csint tett? Nem azért-e hogy a’ lélek vádolván őt belől a’ roszról, szégyenli cse­lekedetét: a’természet pedig V szégyent pirulással jegy- zelte-meg. Majd nagyobb következéseket is szül a’ szégyen a’ véghez vitt gonosz tett’ nagyságához képest. Nem tör­tént-e meg, hogy a’ következő gyalázat’ eleven képzelete miatt, annyira erőt vett a’ szégyen a’ gonosztevőn, hogy nem bírván kiállani a’ lelkiismeret szemrehányásait, ha még ezekhez a’köz megvettetés is járúlandana, ön gyil­kosa nem irtózott lenni ? Miután szégyennel öntötte-el az arezot a’ pirongató lelkiismeret, majd ismét félelemmel, melly az előbbivel együtt szokott járni, ostorozza a’ vét­kest. E’ miatt az arcz sáppadt színné halaványúl, a’ szeme­ket kénytelen könny futja-meg, a’nyelv leragad megfosztva beszédtől, A'agy csak darabolt hangokat tördel a’ mondan­dókból, a’mell összébb szorul a’lélekzet föl-fölakad, a’ szív mód nélkül dobogván , az inak csuklanak—’s mint a’ födrengés az egész környéket megrázza: úgy ez is az egész testet megreszkedteti. így hát mind bűnös a’ ki pirul, mind gonosz a’ ki fél, retteg? Távol légyen hogy valakire vakmerőén ráfogjam a’ bűnt ’s gonoszt, csak azért mert pirult ’s megijedt! Nem csak a’ vétek pirul, hanem a’ szeplőtelen szemérem is. Ettől ég arczája az ártatlan ifjúnak ’s tiszta szűznek, csak hallására is annak, mitől a’ szemérmetes­*) Zsolt. 118. 12. halas 7, 18.

Next

/
Thumbnails
Contents