Munkálatai a pesti nevendék-papság magyar iskolájának. - 4. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1837)

Második Rész. Eredetiek

124

Bizonyára nem gondolhatni szentséget, melly hathatósabban bírná az embert az erényben megtartani !“ De szóljanak tettek is ; példa a’ nürnbergi tanács melly elég szomorúan adózott a’ gyónás’ eltörléséért. Ugyan is a’ fönt idézett Óíatí)OÍif-ban ezeket olvasom róla: „minekutánna a’ nürnbergi tanács a’ gyónást elreformálta, a’ leggyalázatosabb vétkek, rn (hlyek töltést szakasztott vizárként mindent pusztulással fenyegettek, olly borzasztólag ön- tött.ek-el mindent, hogy a’ megrémült tanács szorgalmazva kérte V. Károlyt a’ gyónásnak egy hatalom szózat általi vissza - állítására.“

Még egy szempont van hátra: a’ gyónás az örökkévalóság kapui előtt.— Mit mondjak azon leirhatlan vigasz- talódásról, mellyet a’ béke-hozó Isten’ szolgája a’ gyónás általi végbékéltetés által eláraszt a’ vonagló bűnös lelkében ? Tapasztalásból kellene itt elérzékenyülve szólanom, hogy valódi áldásos volta csak néminemű mássában isid-; tessék; mert a’ hideg elme nem képes eleget mondó szavakat teremteni. Azért is szólj a tolt ti, kiket már fölkészített egyszer az örökkévalóságba vezető' nagy útra; ti, kiket az örök-vész’ hulláimból ott ragadott-ki, hol már eltűnt volt minden, mind ehhez, mind egy boldogabb élethez való, reménységtek ; ti szóljatok, kiknek a’ sír széléig az Isten sem volt elég szent, hogy ne kaczagtátok volna; ti, kik halálos ágyatokban tértetek magatokba, és a’ kétségbeesés’ hullámi köztt kapkodtatok ezen utósó mentő- deszka után. — Itt nemde, itt vagyon igaz diadalmi fényében ezen isteni intézet; itt hol halálokig üldöző ellenségei térdre omolva hódolnak békehozó intéseinek, itt hol legenyhítőbb mennyei balzsam csepeg lelki és testi sebeinkre. Bizonyára ha semmi egyéb nem ajánlaná ezen isteni intézetet, azon képzelhetlen boldogsági elöérzésen kívül mellyet a’ haldokló ember’ szivébe ömleszt : ez is elég volna megbecsülhetlen értéke’megismertetésére; képesnek kellene lenni a’ leghidegebb szivet is forró hálára fakasztani fönséges szerzője iránt. Úgy van, mert ha méltán áld-