Communio, 2017 (25. évfolyam, 1-4. szám)

2017 / 3-4. szám - A Hagyomány - Henrici, Peter - Török Csaba (ford.): A hagyomány: Krisztus tudata az Egyház tanításában: Maurice Blondel Történelem és dogma című művének újraolvasása

A hagyomány: Krisztus tudata az Egyház tanításában

41

i.

Egy katolikus filozófus valamivel több, mint száz évvel ezelőtt alaposan utánagondolt ennek. Ennek során két gondolati irányultsággal kezdett vitába: ezek, bár kissé megváltozott alakban vannak jelen, semmit sem veszítettek az aktualitásukból. Ezért érdemes még ma is elolvasni Maurice Blondel Történelem és dogma című művét.1 Ennek második német fordítása néhány évvel ezelőtt jelent meg.1 2 Blondel írása az Alferd Loisy-val, valamint néhány támogatójával és ellenzőjével folytatott rövid, ám annál intenzívebb levélváltásnak volt a gyümölcse.3 A pap és orientalista Loisyt lenyűgözte a történetikritika módszer megannyi vívmánya. Ez kísérletet tett arra, hogy a kereszténység dogmatikai kijelentéseit egyfajta „történeti apologetika” segítségével összhangba hozza a bibliai exegézis szigorú korlátok közé szorított eredményeivel. Az ő modernista gondolatiságával mások az új skolasztikus tankönyv-teológiájukat szegezték szembe, ám képtelenek voltak megoldani a Loisy által felvetett nehézséget. Blondel szerint a helyesen értelmezett egyházi hagyományban találjuk meg a megoldást. Miután tehát kritikai módon ütköztette a két, egymással harcoló gondolati irányultságot, írása a hagyomány filozófiailag és teológiai elmélyített bemutatásába torkollik.

Egyszer évekkel ezelőtt azt írtam, napjainkban annyira elöregedettnek tűnik a modernizmus, mint maga az Eiffel-torony. Azonban az Eiffel-torony még ma is elbűvöli az embertömegeket, és évente több millió látogatót vonz. Ehhez hasonlóan napjainkban is aktuális az a két gondolati irányultság, mely egykor meghatározta a modernista válságot: egyfelől és könnyebben felismerhető módon az antimodernista gondolat, a klasszikus iskolás

1 Blondel, M., Histoire et Dogme. Les lacunes philosophiques de l’exégése moderne. Először három részben jelent meg: La Quinzaine 56 (1904), 145-167; 349-373; 435-456. Nyomtatásban megjelent még: Les premiers écrits de M. Blondel, Paris 1956, 149-228; és: Oeuvres completes II (1997), 390-453, feltüntetve az eredeti oldalszámozást is.

2 Első ízben Antonia Schlette fordította le, s Johann Baptist Metz és René Marié írt hozzá előszót (Mainz 1963). Az új fordítást: Geschichte und Dogma, Hansjürgen Verweyen készítette, s ő is kommentálta. Az előszót írta s a kötet szerkesztette Albert Raffelt (Regensburg 2011, feltüntetve az eredeti oldalszámokat). A lábjegyzetekben zárójelben megadom az eredeti oldalszámozást, illetve a Premiers écrits oldalszámait. A mű megjelent még olasz (1922,1992), angol (1964) és spanyol (2004) nyelven is.

3 A Henri de Lubac által összegyűjtött levélváltást történeti szempontból nem a legmegnyuga- tóbb formában jelentette meg René Marié: Au coeur de la crise moderniste. Le dossier inédite d’une controverse... Paris 1960. Blondel és Loisy levélváltását rövidítés nélkül, német fordításban megjelentette Andreas Uwe Müller: Christlicher Glaube und historische Kritik, Maurice Blondel und Alfred Loisy im Ringen um das Verhältnis von Schrift und Tradition. Freiburg 2008, 150—225.