Communio, 2016 (24. évfolyam, 1-4. szám)

2016 / 1-2. szám - Az irgalmasság - Szuromi Szabolcs Anzelm: Az igazságosság és irgalmasság elve és gyakorlata a kánonjog rendszerében

94

Szuromi Szabolcs Anzelm O.Praem.

hogy begyógyuljanak a bűn által a lélekben keletkezett sebek - a bűnök maradandó hatásai - és rossz hajlamok (vitíum). Éppen ezért a gyóntatónak ügyelnie kell a szentség kiszolgáltatása során a gyógyító lelkűiét megtartására és a legalkalmasabb elégtétel kiszabására, amely tekintettel van a bűnre, a gyónó egyéni képességeire és körülményeire.72 Ezt a felfogást követi XIV. Benedek pápa (1740-1758) 1749. június 26-án kiadott Apostolica Constitutio kezdetű enciklikája73, amely részletes megvilágítását adja a CIC (1917) Can. 888 § 1-nek, és amely szó szerint átvételre kerül a hatályos Egyházi Törvénykönyv 978. kán. 1. §-ban.74

III. AZ IGAZSÁGOSSÁG ÉS IRGALMASSÁG AZ EGYHÁZ BÜNTETŐJOGÁBAN

Az egyházi büntetőjog alkalmazásának módja, azaz régi elnevezése szerint a tus poenale formale7’*, szoros összefüggésben van az igazságosság és irgalmasság kérdéskörével. Ezt a területet főként a külső fórumon (farum externum), nyilvánosan gyakorolt intézkedések és eljárások jellemzik.76 Azonban az sem hagyható figyelmen kívül, hogy nem beszélhetünk egyházi büntetendő cselekményről (delictum) bűn (peccatum) megvalósítása nélkül.77 Helyes értelmezéséhez elengedhetetlen tehát a kánoni büntetések céljának a meghatározása, hiszen ez befolyásolja a büntetés jellegzetességeit, fajtáit, és a büntetendő cselekmény körülményeinek a büntetés kiszabásakor figyelembe vehető mértékét.78 Áttekintve az érett középkortól kikristályosodott kánonjogi gyűjtemények szemléletét, valamint az azzal párhuzamosan fej72 Conc. Tridentinum (1545-1563), Sessio XIV (25 nov. 1551), Doctrina de sanctissimis poeni- tentiae et extremae unctionis sacramentis, Cap. Vili: (...) Debent ergo sacerdotes Domini, quantum Spiritus et prudentia suggesserit, pro qualitate criminum et poenitentium facultate salutares et convenientes satisfactiones iniungere, ne, si forte peccatis conniveant et indulgennius cum poe- nitentibus agant, levissima quaedam opera pro gravissimis delictus iniungendo, alienorum pec- catorum participes efficiantur (...). COD 709; vö. Cap. IX: COD 709.

73 Benedictus XIV, Enc. Apostolica Constitutio (26 iun. 1749): Gasparri, P. - Serédi, J. (ed.), Codicis iuris canonicifontes, II. Romae 1924. 240-252. §§19, 20.

74 CIC Can. 978 - § 1. Meminerit sacerdos in audiendis confessionibus se iudicis pariter et medici personam sustinere ac divinae iustitiae simul et misericordiae minstrum a Deo constitutum esse, ut honori divino et animarum saluti consulat.

75 BánkJ., Kánoni jog, II. Budapest 1963. 655-656.

76 Prümmer, D.M., Manuale iuris canonici in usum clericorum praesertim illorum qui ad instituta religiosa pertinent, Friburgi Brisgoviae 1922.628-630; vö. Erdő P., Egyházjog, 155.

77 Erdő P., A bűn és a bűncselekmény (Pázmány Könyvek Sorozat 8), Budapest 2013. 80-81, 84, 133.

78 Vermeersch, A. - Creusen, J., Epitome iuris canonici, III. 183-187.