Communio, 2016 (24. évfolyam, 1-4. szám)

2016 / 1-2. szám - Az irgalmasság - Szuromi Szabolcs Anzelm: Az igazságosság és irgalmasság elve és gyakorlata a kánonjog rendszerében

elhelyezkedése (vö. BW 19. 37), amely ebben az összefüggésben az erkölcsi igazsággal (iustitia) való szembesülés Isten irgalmassága (míserícordia) által biztosított formája.

Ahhoz, hogy pontosabban megértsük az igazságosság és irgalmasság alkalmazásának a bűnbocsánat szentsége kiszolgáltatásában betöltött szerepét az érett középkor felfogásában43, elengedhetetlen Liége-i Alger (ti 132) De míserícordia et iustitia című művének a vizsgálata (1095 és 1121 között)45 46, ami részletesen taglalja a bűnbánat és a feloldozás teológiai hátterét. Művében négy helyen idézi a Moralia in Iob-ot, de látható, hogy az irgalmasság és az igazságosság kérdéskörének kifejtését nem Nagy Szt. Gergely pápa híres művére építi fel, hiszen nem találunk egyetlen hivatkozást sem az említett XXVI. könyvre.47 Alger hosszan elemzi, hogy a bűn (peccatum) és a bűncselekmény (delictum) az emberi természet törékenységéből fakad (fragilitás), amely miatt újra és újra elfordul a Krisztus iránti hűségtől. Ez a nem teljesen tökéletes állapot (status imperfectus) szükségessé teszi az egyes emberi cselekedeteknek (actus) az igazságosság szerinti megítélését, megtartva az irgalmasság Krisztustól áthagyományozott alapelvét.48 Gelasius pápára (492-496) hivatkozva kihangsúlyozza, hogy minden pap különleges feladatkört kap arra, hogy a bűnök révén a lélekben bekövetkezett sérüléseket a bűnbocsánat szentsége által orvosolja, amely szolgálatnak sajátossága, hogy az igazság nem sérülhet az irgalom gyakorlása által, azonban az irgalmasság alkalmazása az (misericordia), amely a bűnbánót kitartóvá teheti az igazsághoz való hűségben.49 Alger szintén használja a „lelkipásztori orvosság” kifejezést a gyóntatói tevékenységre (medicina pastorum).50

Az irgalmasság megtartása nélkül nem beszélhetünk az egyházfegyelemről, ahogy az irgalmasság gyakorlása is lehetetlen az egyházfegyelmi keretek figyelmen kívül hagyásával. Ez a világos összegzés a már többször idézett Nagy Szent Gergely pápa által megfogalmazott alapelvek közül kerül be a Decretum Gratiani szövegébe (D. 45 c. 9).51 A Decretum Gratiani természete Az igazságosság és irgalmasság elve és gyakorlata a kánonjog rendszerében 91

45 Vö. Casagrande, C. - Vecchio, S., Peccado, in Le GoffJ. -Schmitt, J-C. (dir.), Diccionario rezonado del Occidente medieval, Madrid 2003. 637-645, különösen 644.

46 Kretzschmar, R., Alger von Lüttichs Traktat „De misericordia et iustitia” (Quellen und Forschungen zum Recht im Mittelalter 2), Sigmaringen 1985 (továbbiakban: Kretzschmar).

47 Moralia: 1.1.l=Alg. 1.44 (Kretzschmar 220); Moralia: 5.11.25 + 25.16.36 + 25.16.37=Alg. 2.34 (Kretzschmar 279); Moralia: 25.16.34=Alg. 2.5 (Kretzschmar 259-260); Moralia: 32.20.39=Alg. 1.16 (Kretzschmar 202).

48 Alg. 1.3.

49 Alg. 1.10.

50 Alg. 1.24.

51 Friedberg I. 163-164.