Communio, 2016 (24. évfolyam, 1-4. szám)
2016 / 1-2. szám - Az irgalmasság - Török Csaba: Apologia misericordiae
70 Török Csaba a-létheia szó felejtésmentességet, a feledés tagadását jelenti akkor mi értelme megbocsátásról beszélni? Nem a kikerülhetetlen és borzalmas végítélet Isten egyetlen és legutolsó lehetősége arra, hogy igaznak és igazságosnak mutatkozzék, s végül jóvá tegyen minden rosszat, amire sor került a történelemben? Mi történik akkor, ha a pártatlan (az ősi kritika értelmében: irgalmasság érzésétől meg nem érintett) igazságszolgáltatás helyett egyszerűen csak megirgalmaz? De mi történik akkor, hogyha nem irgalmaz? A VÁD MEGVIZSGÁLÁSA Friedrich Nietzsche és Flans Jonas valójában ugyanarról írt, amikor kijelentette: Isten megöregedett, illetve levetkőzte mindenhatóságát. Ráadásul mindez összecseng a bibliakutatás eredményeivel, amely meg tudja mutatni azokat a tendenciákat, melyek végigvezetnek az Ószövetségen, s elérkeznek az Újszövetséghez — hogyan lesz az igazságosság kérlelhetetlen, bosszúálló Istenéből egy a kereszten saját Fiát sem kímélő Atya.18 A kritikai kutatás is alátámasztja Nietzsche meglátását: az igazságosság mint legfőbb isteni állítmány kijelentése párhuzamokat mutat a Közel-Kelet más vallásaival, ugyanakkor ezt megőrizve, ám egyszersmind túl is haladva, apránként megjelenik az ingyenesség, a kegyelem, a szeretet gondolata, amely előbb az Izrael és Istene közötti kapcsolatban, majd az Ószövetség legkésőbbi rétegében már egyetemes szinten is megjelenik. A mozgás és változás folyamatát tehát senki nem kérdőjelezi meg, annak iránya és értékelése a vita tárgya: egy ifjú, harcos, maszkulin istenség „öreganyóvá” válásáról, vagy az örökkön gazdag Hatalom tudatos önkiüresítéséről van itt szó? Ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszolni tudjunk, érdemes megvizsgálni a vádat, amellyel fentebb találkoztunk, s annak érveit alaposabban elemezni. 1. Isten elgyengülése. A hittudomány magáévá tudja tenni a nietzschei elgondolást Isten megszeli dőléséről, amely egybecseng a kiüresedés (Fii 2,7) és a gyöngeség (lKor 1,25) bibliai fogalmaival. Azonban ennek okságáról, hátteréről már eltérően vélekedik a két álláspont. Azt le kell szögeznünk, hogy ha Isten van,19 akkor ebből az állításból további kijelentések származnak, 18 Ehhez Id. Olivier Artus tanulmányát a jelen számban! 19 Ennek a kijelentésnek a vizsgálatát a következő fejezetre hagyjuk.
