Communio, 2016 (24. évfolyam, 1-4. szám)
2016 / 1-2. szám - Az irgalmasság - Török Csaba: Apologia misericordiae
Apologia misericordiae 67 Azt is el kell ismernünk, hogy a német bölcselő prófétának bizonyult: „Óva intelek hát benneteket a részvéttől: súlyos felleg tornyosul még tőle az emberek fölé!” - igen, jó időjós volt. Azonban egy kérdés még nyitva maradt: a részvét hiánya vagy túlsága miatt tornyosult a XX. századi ember feje fölé az a borzalmas fergeteg? ISTENFOGALOM AUSCHWITZ UTÁN Hans Jonas, a zsidó gondolkodó Az istenfogalom Auschwitz után című 1984-es írásában, amely először előadásként hangzott el,10 a nietzschei prófécia beteljesülésének a tanújává vált. A választott nép gyermeke, aki túlélte a világégést és a soát, azt a kérdést boncolgatja, hogy fenntartható-e a klasszikus istenkép mindannak fényében, amit át kellett élnie, élniük, élnünk mindannyiunknak? A kérdés gyökerénél elviselhetetlen ellentmondás feszül Isten vélelmezett mindenhatósága és jósága között, amely valódi crux philosopho- rum-ot képez. A probléma felvetése a lehető legegyszerűbb, s az emberi szívből mondhatni ösztönösen kiszakadó kérdés: miért nem lépett Isten közbe akkor, amikor nem a bibliai értelemben vett vértanúságról, áldozatról, hanem értelmetlen gyilkolásról, a gonoszság minden mértéket felülmúló túláradásáról volt szó? Csakis két lehetőség képzelhető el:- Isten mindenható: ez azt jelenti, hogy tudott volna segíteni, de valami miatt nem tette meg. Ebben az esetben azonban nem lehet jóságos.- Isten jó: ez azt jelenti, hogy együtt szenvedett a szenvedővel, de valami miatt képtelen volt segítséget nyújtani. Ebben az esetben azonban nem lehet mindenható. Jonas - megmaradva önnön évezredes vallási hagyományának fősodrában - Isten jóságának állítmányához jobban ragaszkodik, mint mindeneket felülmúló erejének a minden áron való megváltásához. Ezért kijelenti, hogy nem volt képes közbeavatkozni. Amikor ennek okát keresi, Jonas a keresztény teológia számára sem ismeretlen úton indul. Ha visszanyúlunk a teremtéshez, akkor felmerül a kérdés: ha az Úr mindenható, ezért mindent elrendelhet és mindent kormányzása alá vethet, akkor mennyire marad még hely az emberi szabadság létbe hívására? Ha az ember tényleg szabad, akkor ez azt jelenti, hogy Istennel szemben is szabad — s az ősbűn elbeszélése pontosan ezt mutatja meg. Ebben az esetben azonban Istennek a teremtés aktusában 10 Hans, J., Der Gottesbegriff nach Auschwitz, Suhrkamp, Frankfurt a.M. 1984 (Mezei Balázs rövidített magyar fodítása: Az istenfogalom Auschwitz után, in 2000 [1996/8]).
