Communio, 2016 (24. évfolyam, 1-4. szám)

2016 / 1-2. szám - Az irgalmasság - Török Csaba: Apologia misericordiae

Apologia misericordiae 67 Azt is el kell ismernünk, hogy a német bölcselő prófétának bizonyult: „Óva intelek hát benneteket a részvéttől: súlyos felleg tornyosul még tőle az emberek fölé!” - igen, jó időjós volt. Azonban egy kérdés még nyitva ma­radt: a részvét hiánya vagy túlsága miatt tornyosult a XX. századi ember feje fölé az a borzalmas fergeteg? ISTENFOGALOM AUSCHWITZ UTÁN Hans Jonas, a zsidó gondolkodó Az istenfogalom Auschwitz után című 1984-es írásában, amely először előadásként hangzott el,10 a nietzschei prófécia be­teljesülésének a tanújává vált. A választott nép gyermeke, aki túlélte a világ­égést és a soát, azt a kérdést boncolgatja, hogy fenntartható-e a klasszikus istenkép mindannak fényében, amit át kellett élnie, élniük, élnünk mind­annyiunknak? A kérdés gyökerénél elviselhetetlen ellentmondás feszül Isten vélelmezett mindenhatósága és jósága között, amely valódi crux philosopho- rum-ot képez. A probléma felvetése a lehető legegyszerűbb, s az emberi szívből mondhatni ösztönösen kiszakadó kérdés: miért nem lépett Isten közbe akkor, amikor nem a bibliai értelemben vett vértanúságról, áldozat­ról, hanem értelmetlen gyilkolásról, a gonoszság minden mértéket felülmú­ló túláradásáról volt szó? Csakis két lehetőség képzelhető el:- Isten mindenható: ez azt jelenti, hogy tudott volna segíteni, de valami miatt nem tette meg. Ebben az esetben azonban nem lehet jóságos.- Isten jó: ez azt jelenti, hogy együtt szenvedett a szenvedővel, de valami miatt képtelen volt segítséget nyújtani. Ebben az esetben azonban nem lehet mindenható. Jonas - megmaradva önnön évezredes vallási hagyományának fősodrá­ban - Isten jóságának állítmányához jobban ragaszkodik, mint mindeneket felülmúló erejének a minden áron való megváltásához. Ezért kijelenti, hogy nem volt képes közbeavatkozni. Amikor ennek okát keresi, Jonas a keresztény teológia számára sem ismeretlen úton indul. Ha visszanyúlunk a teremtés­hez, akkor felmerül a kérdés: ha az Úr mindenható, ezért mindent elrendel­het és mindent kormányzása alá vethet, akkor mennyire marad még hely az emberi szabadság létbe hívására? Ha az ember tényleg szabad, akkor ez azt jelenti, hogy Istennel szemben is szabad — s az ősbűn elbeszélése pontosan ezt mutatja meg. Ebben az esetben azonban Istennek a teremtés aktusában 10 Hans, J., Der Gottesbegriff nach Auschwitz, Suhrkamp, Frankfurt a.M. 1984 (Mezei Balázs rövidített magyar fodítása: Az istenfogalom Auschwitz után, in 2000 [1996/8]).

Next

/
Thumbnails
Contents