Communio, 2016 (24. évfolyam, 1-4. szám)
2016 / 1-2. szám - Az irgalmasság - Puskás Attila: Isten neve és irgalma
32 Puskás Attila isteni irgalma és hűsége Jézusban ölt testet, Jézusban maga az irgalmas és hűséges Isten látogatja és menti meg az embert. Az újszövetségi tanúságtétel úgy beszél Jézus nevéről, hogy sokféleképpen sejteti és jelzi: ez a név isteni titkot, valóságot, fenséget, irgalmat hordoz. A következőkben két szempontból iparkodunk megvizsgálni Jézus nevének isteni misztériumát: egyrészt a gyermekségevangélium, másrészt a János-evangéliumban található „Én vagyok” kijelentések felől. 2.1. Jézus neve és Isten irgalma a gyermekségevangéliumban A Jézus név különleges jelentőségét nyomatékosan kiemeli a gyermekségtörténet mindkét változata. Mind Máté, mind Lukács hangsúlyozza, hogy nem emberek találják ki a születendő Gyermek nevét, hanem égi hírnök adja tudtul a nevet. Lukácsnál Gábriél hozza a hírt Máriának: „Gyermeket fogansz, fiút szülsz, és Jézusnak fogod elnevezni. Nagy lesz ő, a Magasságbeli Fiának fogják hívni’’ (Lk 1,31-32). Aztán később az evangélista még egyszer hangsúlyozza: „a Jézus nevet adták neki, ahogy az angyal nevezte” (Lk 2,21). Az angyal Istentől kapott megbízatást teljesít, Küldője akaratát adja tudtul. így a Jézus név végső soron nem az angyaltól, még kevésbé az emberektől, hanem magától Istentől származik, Isten akaratát fejezi ki. A Jézus névvel maga Isten nevezi el a születendő gyermeket, a Magasságbeli Fiát, Isten Fiát, a Szentet (vö. Lk 1,35). Máté evangéliumában hasonló a helyzet, itt is angyal hozza magával a Jézus nevet. Józsefnek az Úr angyala jelenik meg álmában s mondja neki: „(Mária) Fiút szül, akit Jézusnak nevezel el, mert ő szabadítja meg népét bűneitől” (Mt 1,21). Majd később az evangélista itt is még egyszer nyomatékosan kiemeli, hogy József Mária elsőszülött fiának „a Jézus nevet adta” (1,25). Máté leírásában az angyal értelmezi is a Jézus név jelentését: „ő szabadítja meg népét bűneitől”. A Jézus” (Jehosua, Jesua) bevett és elterjedt személynév volt a zsidóság körében, sok más névhez hasonlóan ez is teoforikus névként képződött, melynek ez a szó szerinti jelentése: Jhvh meg- szabadít/megment. A Jézus név így végső soron egy hitvallást tartalmazott Istenről, megvallotta, hogy Jhvh szabadító, megmentő. Amint korábban láttuk, a Jhvh-név lényegi mozzanata ez a megmentő irgalom. Amikor a szülők gyermeküknek ezt a nevet adták, akkor megvallották hitüket Jhvh szabadító erejében és irgalmában, s minden bizonnyal gyermekük számára ezt az irgalmat kívánták és kérték. Mária fiának azonban nem emberek, hanem az angyal, s végső soron maga Isten adja a Jézus nevet. Itt tehát nem emberek tesznek hitvallást Istenről, hanem maga Isten mondja meg, hogy ki ez a Fiú
