Communio, 2015 (23. évfolyam, 1-4. szám)
2015 / 1-2. szám - Kenózis és Egyház - Puskás Attila: Hans Urs von Balthasar Krisztus hitéről
Hans Urs von Balthasar Krisztus hitéről 79 nősen is figyelembe véve azt a tágabb kontextust, ahogyan a szerző Jézus és Isten országa kapcsolatát értelmezi. A kongregációs irat leginkább azt a megfogalmazásmódot kifogásolja, mely szerint Jézus „olyan hívő, mint mi”. Jézus hitének effajta értelmezése veszélyezteti Jézus egyedülálló személyének, az Atyával való páratlan kapcsolatának, eszkatologikus kinyilatkoztatói és közvetítői tevékenységének megvallását. A közlemény így fogalmaz: „Ha az Újszövetség egészét nézzük, nem lehet azt állítani, hogy Jézus ‘olyan hívő, mint mi’. A János-evangéliumban szó van az Atya ‘látásáról’ Jézus részéről: ‘Csak az látta az Atyát, aki az Istentől jön’ (Jn 6,46; vö. Jn 1,18). Hasonlóképpen, a szinoptikus evangéliumok Jézusnak az Atyával való egyszeri és egyedülálló bensőséges kapcsolatáról tanúskodnak (vö. Mt 11,25-27; Lk 10,21-22). Jézus hűi és messiási tudata közvetlen következménye annak, hogy ő ontológiailag Isten emberré lett Fia. Ha Jézus olyan hívő lenne, mint mi, jóllehet példaszerű módon, nem lehetne a valódi kinyilatkoztató, vagyis aki megmutatja nekünk az Atya arcát. (...) Jézus Isten emberré lett Fia, Atyjának bensőséges és közvetlen ismeretének örvend, egy olyan ‘látásnak’, amely biztosan több a hitnél. A személyi egység és az ő kinyilatkoztató, megváltó küldetése megkövetelik az Atya látását és az ő üdvözítő tervének ismeretét. (,..)82 Jézus Istennel való kapcsolatát nem fejezzük ki helyesen, ha azt mondjuk: olyan hívő volt, mint mi. Ellenkezőleg, éppen a bensőségesség és az egyenes, közvetlen ismerete, amellyel az Atyáról rendelkezik, teszi lehetővé, hogy kinyilatkoztassa az isteni szeretet titkát az embereknek. Csak ilyen módon tud bevezetni minket ebbe a szeretetbe.”83 Amint az idézett szakaszból kitűnik, a kongregációs állásfoglalás Jézus identitásának és Atyával való kapcsolatának meghatározásához a „húság” ontológiai értelmű kategóriáját - Jézus Isten emberré lett Fia - elengedhetetlennek tekinti, mely Jézus hűi és messiási öntudatában tükröződik. A „húság” mellett és azzal szoros összefüggésben a „látás”, mint Jézus közvetlen, bensőséges, egyedülálló és teljes istenismeretét kifejező szentírási kategóriát is nélkülözhetetlennek tartja, mely Jézus mindenek fölött álló és teologal, pues no se le ahorró el teuer que pasar por el la. Pero es presentado también como hermano mayor, porque vivió lafe originariamentey en plenitud (12,2). Y es el modelo, aquel en quien debemos teuer los ojosfijos para vivir nuestra propiafe’ (Lafe, p. 258). 82 A Notificatio ezen a ponton több olyan huszadik századi magisztériumi megnyilatkozást idéz, melyek tekintéllyel tanítják ezt a hitigazságot. Vö. XII. Plusz, Mystici corporis (DH 3812); II. János Pál, Novo Millenio lueunte, 26; KEK 473, 474. 83 A fordítást Tőzsér Endrétől vettük át. Lásd: TÓzsér Endre, Egyedül a hit üdvözít: Jézus hite, in Hitünk központi titka: a megváltás, Sapientia füzetek 25, Vigilia, Budapest 2014, 130-157; itt: 143-144.
