Communio, 2015 (23. évfolyam, 1-4. szám)
2015 / 1-2. szám - Kenózis és Egyház - Puskás Attila: Hans Urs von Balthasar Krisztus hitéről
74 Puskás Attila hassák. Jól láthatóan itt az isteni mindentudás értelmező kerete Balthasar számára a személyközi kapcsolatokat jellemző bízó szeretet és szerető bizalom, melynek tökéletesnek kell lennie Istenben, ha Ő az a szeretet, amelynél nagyobbat elgondolni nem lehet, és amely nagyobb annál, mint ami elgondolható. „Isten felől nézve és benne szemlélve a hit összeegyeztethető a ‘megingathatatlan tudással’, ám nem merül ki benne, mert a szabadon engedő/ hagyó szeretet a Másikról mindig bizalommal feltételez valamit, ‘ami megismerhető lehetőségeit meghaladja’, ami a Másiknak a legsajátabból ajándékozódig ‘a saját rejtettségből közvetlenül a másik rejtettségébe. Istenben olyan szeretetcsere zajlik, melynek során mindhárom személy a legeslegrejtettebb legbensejét a Másiknak szeretné megköszönni s azt is tudja, hogy ő neki köszöni meg’.”66 Balthasar Adrienne von Speyrrel együtt a szeretet és a hit áradásának tekinti „a szabadon hagyó önátadást” az isteni és ezért imá- dásra méltó Másiknak. Ez a bízó szabadon hagyás mint a szeretethez tartozó hit aktusa elsődlegesen az Atyát jellemzi. „Az Atya nem köti meg a Fiút a nemzésben, ‘sokkal inkább szabadon hagyja saját hűi szabadságának, tulajdon isteni szuverenitásának végtelen terébe’, ezért akarja az Atya, hogy a Fiú szeretete mindörökké meghaladja. A hit olyan mint az a tér, melyet meg kell nyitni, hogy a minden korlátozott elváráson túlmenő végtelen valóra váltások számára hely teremtődjék. A hit az állandó készség, s így minden szeretet alapja.’ Ekként lesz a hit ‘ősforrása a cselekvésnek’, a kérésnek, a teljesítés feletti meglepődésnek.”67 Akár a szentháromsági szeretet-élet benső mozzanataként értelmezett hit merész állítása melletti érvként is szolgálhatna az a Balthasarnál szintén Adrienne von Speyrtől kölcsönzött gondolat, mely szerint a hit, remény és szeretet által csíraszerűen már itt a földi zarándokút során és beteljesült módon az örök hazában azért tudunk részesedni a szentháromságos életben, mert valamiképpen maga a szentháromsági személyek belső kapcsolati élete maximálisan és ősképileg a hit, remény és szeretet élete.68 KITEKINTÉS: A FIDES MAXIMA CUSANUSNÁL Cusanus a Tudós tudatlanság című művének „A hit titkai” és „Az Egyház” című utolsó két fejezetében tárgyal részletesen a hitről. Amellett érvel, hogy a teljességgel legnagyobb hit és szeretet egyedül Jézus Krisztusé. Végkövet66 Uo. 85 köv. 67Uo. 86; Kai 138-141. 68 Uo. 85.
